2017. 09. 02.

Tanulságos történet arról, hogy miért bízzál meg Istenben

Hatalmas kísértés, hogy mindig a magunk feje után menjünk, Isten akaratát félre söpörve a sajátunkat erőltetni. Pedig Ő jobban tudja, hogy mire van szükségünk, erről szól ez a tanulságos kis történet is.

 

– Olajra van szükségem – mondta egy szerzetes, és ültetett egy olajfacsemetét.

– Uram – imádkozott -, esőre van szüksége, hogy érzékeny gyökerei ihassanak és növekedjenek. Küldj gyenge záporokat! És az Úr küldött gyenge záporokat.

– Uram – imádkozott a szerzetes -, a fámnak napsugárra van szüksége. Küldj napfényt, könyörgöm! És a nap ragyogott, bearanyozva a felhőket, melyekből esőcseppek hullottak.

– Most fagyot adj, Uram, mely megerősíti a fa szöveteit! – kiáltott a szerzetes. És íme, a kis fa ragyogott a fagyban, de estére elpusztult. Ekkor egy másik szerzetes kereste fel, és elmondta az ő tapasztalatait:

– Én is ültettem egy kicsi fát, és amint látod, gyönyörűen fejlődik. Istenre bíztam a fámat. Ő alkotta, jobban tudja, mire van szüksége, mint egy magamfajta ember. Nem szabtam feltételeket. Nem határoztam meg módokat, és módszereket.

“Uram, küldd azt, amire szüksége van – imádkoztam – esőt, napfényt, vihart vagy fagyot! Te alkottad, te tudod.”

 

“Mert tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek, mielőtt még kérnétek tőle.” (Mt 6,8b)

 

 

Forrás: havannacsoport.hu

Kép: pexels.com

Egyéb
hirdetés

1 Komment

  • Válasz Dr. Illés Béláné 2018. 12. 29. 22:05

    Nagyra értékelem a munkájukat,én is gyülekezetbe járó keresztény vagyok.Isten gazdag áldását kérem a további tevékenységükre.