A zene különleges módja az imának, az Isten felé fordulásnak, a liturgiában betöltött szerepe szintén nagyon fontos. E dallamok, hozzájuk tartozó szövegek milyenségéről minden gyakorló hívőnek – általában saját közegének megfelelően – meg van a véleménye.
A templomi könnyűzene elleni magán hadjáratok során olyan élesen megfogalmazott véleményekkel is találkozhatunk, melyek alapján egyenesen az Anyaszentegyház határáig kergethetnénk a jószándékú gitárost, míg utolsó leheletéig orgonához láncolhatnánk a kántort.
A vita kialakulása önmagában örvendetes, hiszen mindkét táborról elmondhatjuk, szívügyének tekinti a vallásos zenét, személyes kötődés nélkül nem születnének ilyen sarkosan megfogalmazott vélemények.
Azt gondolom, mind a komoly-, mind a könnyűzene nagyon fontos funkciót lát el Egyházunk életében, előbbi értékeit felesleges is számba venni, hiszen kevesen esnének neki Bach művészetének, vagy pocskondiáznák egy orgonista teljesítményét. A vallásos, illetve liturgikus keretbe helyezett könnyűzene védelmében pár gondolatot megosztanék olvasóinkkal – természetesen a teljesség igénye nélkül.
Kiindulópontként jelezném, saját tapasztalatból tudom, a klasszikus templomi zenét favorizálók és a gitáros énekeken nevelkedetett hívők is hajlamosak a másik oldalról sztereotip képet alkotni, felhívom mindenki figyelmét, hogy ne gondolja, ismeri a templomi klasszikus zenét, ha részt vett egyetlen orgonás misén, de ne higgye, hogy tisztában van a vallásos könnyűzene fogalmával, ha csak a Sárga Könyvet ismeri, és egyetlen gitáros csoportot hallott eddig.
Első támadó érvként a komolyzenéhez viszonyítva szokás “igénytelennek” titulálni a könnyűzenét annak alapján, zeneileg, technikailag mennyire összetettek. Természetesen értékelnünk kell ezt a fajta hátteret, ám nem süthetjük rá minden keresztény könnyűzenével foglalkozóra, hogy képzetlen, sőt a vallásos könnyűzenei darabok között is hatalmas különbségek lehetnek ebből a szempontból.
A zene a templomban nem cél, hanem eszköz!
Azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk – az igényesség alapvetése mellett persze – , hogy ez a fajta dallamvilág sokakat képes bevonni zenészként, éneklő hívőként. Egyszerűen jó néhány keresztényhez – katolikusokhoz is (!!!) – közelebb áll ez a fajta zene, így tudják őszintébb formában megszólítani az Urat. Megfoszthatjuk őket ettől, hogy némán üljenek, vagy végigdünnyögjenek egy életet meg sem ismerve, mit is jelenthet a zene hívő életünkben?
Érdemes kitágítani látószögünket, hogy eltávolodhassunk a pusztán szubjektív megállapításokon alapuló szólamoktól. Az ókorban az orgonát a cirkuszban és a színházban használták, sőt a császárok ünneplésekor, a hatalom dicsőségét hirdette a hangszer. Az őskeresztények nem kísérték ilyen módon énekeiket, maguk az egyházatyák is sokáig idegenkedtek tőle, sőt a keleti ortodox egyházak a mai napig nem használják az orgonát. Kr. u. 1. évezredben az orgona nem volt liturgikus hangszer. Ami tehát most a klasszikus egyházi zene fontos része, az egykor a világi zene eszköztárából került a templomokba.
És mit ír a Biblia az Úrnak szóló zenéről? A 150. zsoltár például így buzdít:
1(Alleluja!) Dicsérjétek az Urat szentélyében, dicsérjétek égi erődítményében!
2Dicsérjétek hatalmas tetteiért, dicsérjétek nagyságának teljességéért!
3Dicsérjétek trombitaszóval, dicsérjétek citerával és hárfával!
4Dicsérjétek dobbal és tánccal, dicsérjétek fuvolával és gitárral!
5Dicsérjétek zengő cimbalommal, dicsérjétek búgó cimbalom hangjával! Minden élő dicsérje az Urat! Alleluja!
A Biblia arra bátorít minket, hogy őszintén forduljunk Isten felé, ahogyan Krisztus is! Ha keresztény, katolikus testvérünk ezt más módon éli meg, tekintsünk rá szeretettel! Ne engedjük, hogy az Úr dicséretét zenei ízlések kicsinyes vitájának tárgyává alacsonyítsák! A könnyűzenének van helye a templomban, amíg őszintén Isten felé fordul! Tapasztalataim szerint rengeteg hívőt segít az imában ez a fajta zene, ám abban is biztos vagyok, hogy a klasszikus egyházzene is ilyen szerepet tölthet be számos hívő életében.
Nem cél, eszköz. A célunk pedig azonos!
Felhasznált források: Biblia 😉 lexikon.katolikus.hu myorganmusic.com
Ne feledd, a megosztással evangelizálhatsz!
hirdetés
3 hozzászólás
Kedves Kommentelők!
Egy dolgot rendbe kellene tenni. A gregorián (ami nem más, mint a liturgiában előírt, többségében bibliai szöveg fennhangon való megszólaltatása) LITURGIKUS ZENE, a népének, gitáros ének pedig PARALITURGIKUS.
Valóban kerültek világi dallamok vagy hangszerek is a liturgiába (pl. az orgona), de ehhez azért el kell telnie egy kis időnek, hogy már ne érezzük annyira profánnak. Ma már senkinek nincs emléke a cirkuszi orgona penetráns hangzásáról. Az viszont megbotránkoztató, ha a Szent vagy helyén (ez a szentmise legszentebb része!) a “Megmondtam én, enyém leszel, és többé már senki nem ölel… Megöltem őt, akit szerettem…” dallamát hallod.
Én ilyen dallamot soha nem hallottam még a Szentmisén! Valószínűleg túl fiatal vagyok! Melyik Szent vagy ez? Szívesen meghallgatnám!
7 éves az írás, és még mindig fertőz. Miért nem szólal meg egy “liturgász”, vagy egyházzenész?