Elolvastam a Bibliát

Sokszor, sok embertől hallok olyan mondatokat, hogy „a Biblia unalmas” vagy „már úgyis ezerszer hallottam az összes történetet, nem tud nekem semmi újat mondani”, esetleg „az több ezer évvel ezelőtt íródott, rég nem aktuális”. Hidd el nekem, hogy egyik sem igaz. Az elmúlt egy évben (szinte) minden napomból 20-25 percet arra áldoztam, hogy 365 nap alatt elolvassam a teljes Szentírást. Pár napja a végére értem.

A Biblia számomra mindig egy érdekes könyv volt, nem csak a mindennapos „megerősítések”, „jó gondolatok” miatt, hanem mert kifejezetten izgalmas volt utánajárni, hogy egy-egy rész vajon miről is szólhat, mi volt a háttérben, milyen időben, milyen körülmények között íródhatott. Volt, hogy órákat töltöttem el ilyenek kutatásával, és nagyon élveztem!

Ahogy telt-múlt az idő, gyakran előjött bennem a gondolat, hogy neki kellene kezdeni az egész Biblia elolvasásának, de mindig csak halogattam.

A döntést végül egy nem várt helyzet idézte elő tavaly áprilisban. Épp szociológia órán ültem, és a vallásokról beszélgettünk. A tanár szájából egyszer csak elhangzott egy olyan mondat, hogy

„a legtöbb vallásos ember még csak a saját vallási iratait sem ismeri…”.

Ez volt az utolsó csepp a pohárban, úgy éreztem, hogy ha valóban komolyan gondolom a keresztény mivoltomat, és tényleg szeretném megismerni, hogy mit miért tanított Jézus, mit miért tanít az egyház, akkor ez nem maradhat így.

Úgyhogy a barátnőmmel (mára már a menyasszonyom  : ) ) elhatároztuk, hogy nekivágunk.

A továbbiakban szeretném Nektek elmesélni, hogy hogyan éltem meg ezt az egy évet, miket tapasztaltam, miket tartottam nehéznek, illetve miket tartottam különlegesen izgalmasnak!

Egészen új szemszögből tudtam olvasni

Bár a legtöbb történetet már vagy százszor hallottam/olvastam, döbbenetes volt látni, hogy mennyivel több minden rejlik minden egyes fejezetben annál, mint amire emlékeztem. Sokszor nem hittem a szememnek! A jól ismert történetek egészen új értelmet nyertek, újra és újra rá kellett csodálkoznom, hogy mennyivel mélyebb, komolyabb, élőbb és nekem-szólóbb az, ami ott le van írva.

Kitartás a nehéz részek alatt is

Ahogy számítottam, voltak nagyon könnyen olvasható részek, és voltak iszonyú nehezek. Hihetetlenül élveztem az evangéliumokat és Pál leveleit, körülbelül minden második verset aláhúztam, mint különlegesen érdekes dolgot. Később Ézsaiás, Dániel könyve is hasonló volt. De voltak olyan részek, sőt, könyvek is, amelyekkel nagyon meg kellett küzdenem. Mikor fejezeteken át arról ír, hogy a Szent Sátor hogyan épült fel, milyen tárgyak voltak benne, mi miből készült, akkor nagy szükség volt a kitartásra, hogy ne hagyjam félbe az egészet. Egyszer, amikor épp egy ilyen résznél tartottam napok óta, megkérdeztem Istent, hogy ezek olvasásával most van-e valami célja velem. Hiszen semmilyen üzenetet nem hordoztak ezek akkor az életemre nézve. Tudjátok, mi sült ki belőle? Azt a választ kaptam, hogy ezzel is kitartásra tanít.

Ahogy a hitben, a szerelemben, párkapcsolatban is vannak könnyebb és nehezebb részek, hullámhegyek és hullámvölgyek, úgy a Biblia olvasásában is vannak.

És ahogy sokan kilépnek egy kapcsolatból a nehéz időszakban, vagy abbahagyják az imádkozást, ha épp nem érzik Isten jelenlétét, úgy most előttem is ott volt a lehetőség, hogy válasszam a könnyebb és kényelmesebb utat, és mondjam azt, hogy köszönöm, elég volt. De Isten arra biztatott, hogy folytassam, ne adjam fel! Nem lehet mindig csak megfutamodni. Küzdeni kell, és várni, amíg jobbra fordulnak a dolgok. És tényleg hamarosan újra jöttek olyan részek, amelyek annyira különlegesek voltak, hogy muszáj volt többször is elolvasnom őket, utána pedig még napokig visszhangoztak a fejemben.

Komplex rendszer

A Biblia a legkomplexebb könyv, ami valaha a kezemben volt. Egy hatalmas rendszer, amelyben minden mindennel összefügg; vannak olyan motívumok, ami a Teremtés könyvének elejétől végigmennek egészen a Jelenések könyvének végéig; rengeteg benne az előreutalás, a visszautalás, idézetek, próféciák; sose gondoltam volna, hogy ez ilyen izgalmas!

Minden egy helyre mutat

De ami még ennél is érdekesebb, hogy minden egy helyre mutat: Jézusra. A Szentírás legelejétől kezdve már olvashatunk Rá utaló dolgokat, és ahogy egyre előrébb járunk az időben, egyre konkrétabb próféciák jönnek, döbbenetes pontossággal Jézus személyére, cselekedeteire, halálára és feltámadására. Íme néhány példa:

„Vesszőszál hajt ki Isai törzsökéről, hajtás sarjad gyökereiről. Az ÚR Lelke nyugszik rajta, a bölcsesség és értelem lelke, a tanács és erő lelke, az ÚR ismeretének és félelmének lelke. Az ÚR félelme lesz a gyönyörűsége.” (Ézs 11,1-3a)

„… átlyukasztották kezemet, lábamat. Megszámlálhatnám minden csontomat, ők pedig csak bámulnak, néznek rám. Megosztoznak ruháimon, köntösömre sorsot vetnek.” (Zsolt 22,17b-19)

„… hiszen önként ment a halálba, hagyta, hogy a bűnösök közé sorolják, pedig sokak vétkét vállalta magára, és közbenjárt a bűnösökért.” (Ézs 53,12b)

„De ha fel is áldozta magát jóvátételül, mégis meglátja utódait, sokáig él. Az ÚR akarata célhoz jut vele.” (Ézs 53,10b)

Az evangéliumok, sőt, maga Jézus is folyamatosan visszautal az Ószövetség próféciáira. És mi van Jézus halála és feltámadása után? Minden Róla szól, Rá utalnak vissza, Pál levelei, a többi apostol levelei, mind-mind Róla szólnak.

És egy dologra rá kellett jönnöm: az egész Szentírás ígéretekből és ezek beteljesüléséből áll. Minden olyan dolog, amit Isten megígért, be is teljesedik.

És hogy miért különlegesen érdekes ez? Sok-sok minden már beteljesült (Jézus első eljövetele, a Szentlélek kitöltetése), de Jézus is sok mindent megígért, ami most, ránk vonatkozik!

„Bizony, bizony, mondom nektek, hogy amit csak kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek. Eddig nem kértetek semmit az én nevemben: kérjetek és megkapjátok, hogy örömötök teljes legyen.” (Jn 16,23b-24)

„Bizony, bizony, mondom nektek: aki hisz énbennem, azokat a cselekedeteket, amelyeket én teszek, szintén megteszi, sőt ezeknél nagyobbakat is tesz.” (Jn 14,12)

És ez csak kettő a rengetegből. A többit olvassátok el ti!

Hogyha mindez tényleg igaz, akkor sokkal-sokkal több rejlik a keresztény életben, mint amiről sokan tudunk.

Olyan dolgokra hív bennünket Isten, és adja meg hozzá a Szentlélek adományait, amikről legmerészebb álmainkban sem gondoltunk. De ahhoz, hogy ezeket el tudjuk kérni, ismernünk kell Jézus ígéreteit.

Az ÉLETről szól

A Biblia naprakész ma is. Komolyan mondom, meglepődtem, hogy mennyire így van. Annyira konkrét útbaigazítással szolgál az élet nagyjából minden területére, hogy néha alig hittem el. Ha elsajátítanánk azt az életszemléletet, amit Jézus meg szeretne nekünk tanítani, sokkal jobb, “stresszmentesebb”, teljesebb életet élhetnénk.

Belső változások

Végül néhány szó arról, hogy én hogyan változtam meg az elmúlt egy év során.

Rengeteget változott az istenképem. Úgy érzem, sokkal jobban ismerem Istent, mint egy éve. Sokkal több arcával találkoztam, mint korábban; és nagyon sok téves istenképemtől tudtam megszabadulni.

Hatalmas tudást kaptam. Ha hallok egy bibliai részt, be tudom lőni, hogy hol, milyen előzményekkel, milyen összefüggésekben íródott… És így sokkal könnyebb a részleteket is megérteni, és ami talán sokkal fontosabb, jól érteni.

Sokan használják úgy a Bibiát, hogy egy-egy felmerülő kérdésben felcsapják, és amit ott olvasnak, megpróbálják magukra vonatkoztatni. Én nem annyira hiszek ebben a módszerben – bár kétségtelenül Isten alkalmanként így is használja a Szentírást. Én egy egészen új módját ismertem meg annak, hogy a Biblia hogyan lehet segítségemre egy-egy helyzetben. Ahogy olvastam, rengeteg dolog „belém égett”, volt sok olyan rész, ami akkor és ott épp nem szólt nekem.

De sokszor tapasztaltam később, hogy egy-egy helyzetben a Lélek emlékeztet korábban olvasott versekre.

Ilyenkor gyorsan előkerestem őket, és egészen döbbenetes volt átélni, hogy éppen akkor mennyire erre volt szükségem! Sok bibliai történetet a saját életem problémáin át értettem meg.

Ismernünk kell

Barátaim, én nagyon úgy látom, hogy a Szentírást ismernünk, olvasnunk kell. Nem azért, mert kötelező. Hanem mert egyszerűen szükségünk van rá. Mint az ételre. Máskülönben megmaradunk gyerekek a hitben, és akár 20-30-60 évesen is abból az ismeretből táplálkozva élünk keresztényként, amit 10 éves korunkig tanultunk a hittan órákon. Így hogyan lesz élő, felnőtt, komoly, másokra hatással levő hitünk? Hogyan lesz lángoló a kapcsolatunk a mi teremtő és gondviselő Istenünkkel? Hogyan tudjuk hirdetni Őt, ha nem is ismerjük?

Higgyétek el, Isten nem azt szeretné, hogy langyos, vasárnapi keresztényként éljünk; hanem ennél sokkal többet szeretne nekünk adni.

Igazi lángolást, szenvedélyt, átformáló szerelmet iránta, hogy azokat a dolgokat, amiket megígért nekünk, valóban élni és cselekedni tudjuk, hogy megváltoztathassuk a világot!

Arra hívlak Benneteket, hogy kezdjétek el még ma. Én is folytatom. Amíg csak élek!

Végül szeretném Veletek megosztani azt a beosztást, ami nekem is segítségemre volt.

<Ez> 250 nap alatt segít elolvasni az Újszövetséget (napi 1-2 fejezet), <ez> pedig 365 nap alatt az egész Bibliát (napi 3-4 fejezet). Hajrá!

hirdetés