„Nézd, az ajtóban állok és kopogok. Aki meghallja szavam, és ajtót nyit, bemegyek hozzá, vele eszem, ő meg velem.” (Jel 3,20). Ezek voltak Jézus szavai a laodiceai gyülekezetnek, amiket János evangélista által üzent nekik. Ezeket a sorokat olvasva, sokszor a frissen megtérőkre gondolunk, hiszen nekik kell befogadniuk az Urat a szívükbe. Ám valójában tévedünk.









