Természetesen sok olyan dolog van, amire Isten azt kéri, hogy mondj nemet, persze csak a saját érdekedben. Ezúttal viszont nem ennek kapcsán fogalmazódott meg bennem a fentebbi mondat. Olyan is előfordul, hogy amikor segíteni szeretnél, akkor kéri Isten tőled, hogy használd a nem szót is néha.
Egy szombati napon történt, ima közben. A legtöbb imámban én szoktam kérni Istentől, akkor viszont fordítva történt: Isten kért tőlem valamit. Azt kérte, engedjem el végre az életem. De most úgy igazán.
„Ő ne prédikáljon nekem, a szememben teljesen hiteltelen. Ő akarja megmondani a tutit?”, „A keresztények egyáltalán nem hitelesek, mind képmutatóak.”, „Na, ő egy hiteles ember, rá fogadnék is.”…
Ezer és egy hasonló gondolatot hallhatunk családunk, ismerőseink között, amivel kifejezik, hogy ki az akire lehet hallgatni, és ki az, akire nem.
Vajon miért nem olyan a mai egyház, mint amilyen az Apostolok Cselekedeteinek egyháza volt? Mi hiányzik ahhoz, hogy azt a dinamizmust, szellemi pezsgést, erőt, ami az első apostolokat jellemezte, mi is megtapasztaljuk és továbbadjuk? Miért nem olyan hatékony ma az evangelizáció, mint régen, és miért nincsenek csodák, melyek az ősegyházban mindennaposak voltak?
Immáron harmadszorra látogatott Magyarországra Nick Vujicic: a világhírű előadó karok és lábak nélkül tesz tanúságot arról, hogy mik az élet valódi értékei. A Budapest Sportarénában tizenkétezer ember előtt beszélt nehézségről, küzdelemről hitről – előadásának tíz nagyon fontos gondolatát szemlézzük!
Vendégszerzőnk saját, különleges versével tisztelt meg bennünket. Őt is, mint olyan sokunkat megérintette a mostanában olyan sokakat foglalkoztató abortusztörvény, és még valami. Nick Vujicic, akinek nincsen keze, se lába, mégis igent mondott rá az édesanyja. Fogadjátok Ambrus Betti versét és gondolatait!
Justin Bieber, Kanye West, csak hogy két nevet említsünk azon sztárok közül, akik keresztény hitükkel és megtérésükkel telekürtölték a sajtót. De hogyan viszonyuljunk ahhoz, amikor a kifejezetten ellenszenves viselkedéséről ismert rapper istentiszteleteken énekel, felszólal az abortusz és a házasságon kívüli szex ellen, és megjegyzéseket tesz feleségének a kirívó öltözködésére? Na és amikor Justin Bieber félmeztelenül olvassa a Bibliát a magángépén?
Van olyan pillanat, amikor egyszerűen úgy érezzük, hogy minden összeomlik körülöttünk, vágyakkal, célokkal, motivációval indulunk el, aztán hopp, azon kapjuk magukat, hogy kudarcot vallottunk, semmi se úgy jön össze, ahogy terveztük. Ilyenkor könnyű azt hinni, hogy nincs is értelme tovább küzdeni, és olyan mintha még a Jóisten is feladná a belénk vetett bizalmát. De vajon tényleg ennyiről lenne szó? Csupán egy kudarc lenne és semmi több?