Elkényelmesedtünk. Az én generációm úgy nőtt fel, hogy nem élt át se háborút, se szocializmust, se járványt, se társadalmi szintű nélkülözést és létbizonytalanságot. Habár egyénileg, kisebb közösségben megtapasztalhattuk, hogy mit jelent spórolni hó végén, hogy milyen az, amikor apa munkanélküli, de tulajdonképpen mindig megvolt mindenünk.
Harmincezernél is többen – egészen pontosan 31 385-en – csatlakoztak eddig ahhoz az imalánchoz, amelyet a koronavírus terjedése kapcsán hirdettünk meg szombaton.
Az augsburgi Imádság Háza – amelynek vezetőjének imáját választottuk az imaláncunk fohászának – szerdától péntekig három napos böjtre hívja az embereket.
A kezdeményezés egyik főszervezője Loue Engel.
Ahogy arról már mi is beszámoltunk a 777-en, az evangélikusok és reformátusok után a római katolikusoknál is bejelentették, hogy a járványügyi helyzet miatt nem lesz istentisztelet, illetve szentmise. Bár várhatóak voltak ezek az intézkedések, mégis elsőre nehéz lehet elfogadni, hogy vasárnaptól egy ideig nem mehetünk misére.
A 777 hétfő délután levélben fordult a történelmi keresztény egyházakhoz és a keresztény tematikájú médiumokhoz, hogy segítsék az imalánc hírének terjedését, amelyhez három nap alatt csaknem harmincezren csatlakoztak, és amely hamarosan további tíz nyelven is elérhető lesz.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) a rájuk bízottakért érzett felelősségtől vezérelve a koronavírus járvány Magyarországon való megjelenése miatt meghirdetett veszélyhelyzetben, visszavonásig a következő rendelkezéseket lépteti életbe, hacsak az illetékes megyéspüspök másként nem rendelkezik.
A koronavírus gyors terjedése miatt hozott kormányzati intézkedésekkel összhangban a Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnöksége a következő kéréssel fordul a gyülekezetek, lelkipásztorok és egyháztagok felé – olvasható a reformatus.hu oldalon a közlemény, amelyet változtatás nélkül közlünk.
Legyünk őszinték: ez most egy ijesztő időszak mindenki számára. Néhány nap leforgása alatt szinte az egész ország leállt, miközben folyik a harc egy olyan világjárvány megfékezéséért, amilyen mértékűt évtizedek óta nem látott a világ. Könnyű és valahol jogos is a jelentől való félelem és a jövő iránti aggodalom. Szerencsére Istent semmi sem tudja meglepni, és a Szentírás olyan versekkel van tele, amelyek megnyugtatnak minket afelől, hogy Isten nem azt akarja, hogy féljünk, hanem hogy bízzunk benne.