Ahhoz, hogy átadjunk minden minket érintő dolgot Isten kezébe, előbb jó, ha felidézzük, milyennek ismerjük Őt. Erről szól Henri J. M. Nouwen holland pap és író nagyszerű imája.
Juthatunk le olyan lelki mélységekbe, ahol Istenről, az igazságról, a szeretetről szerezhetünk tapasztalatot – vallja Csókay András idegsebész, aki orvosként és apaként is szembe kellett nézzen már a halállal és a szenvedéssel. A Duna TV Isten kezében című műsorát szemlézzük.
Kiürülő templomok, egyre emelkedő átlagéletkor, egy vasárnap öt különböző helyen miséző papok és a lelkesedés teljes hiánya a pappal farkasszemet néző padsorokban. Egyikünk számára sem ismeretlen jelenségek, s ez a nyugati világban szinte mindenhol így van. Miért? Mi az oka annak, hogy tényleg mindenhol ezt látjuk? És hogyan lehetne visszafordítani? Vissza lehet egyáltalán? Mind közül a legfontosabb kérdés azonban az, hogy “Mit vár az Egyháztól Isten?”, vagy másképpen “Mi a célja Istennek az Egyházzal?”. Hiszen, ha erre tudjuk a válasz és e szerint cselekszünk, akkor egészen biztosan nem egy haldokló intézmény képe tárul majd elénk. Ugyanezeken a kérdéseken morfondíroztak azon könyvek szerzői, amelyeket ebben a cikkben bemutatunk. Ezek pedig Michael White atya és plébániai segítője, Tom Corocan Újraépítve, és James Mallon Egyház-felújítás című művei. A két könyv sok szempontból nagyon hasonló, mindkettő olyan plébániák vezetői által íródott, akiknek a saját szolgálati helyükön sikerült megfordítaniuk a fent leírt trendeket, és plébániáik újra gyarapodásnak indultak.
Dan Price vezetői módszere nem éppen a megszokottnak mondható. Sokan kritizálták újszerű szemléletéért kezdetben, azonban a vállalati morál a járvány során is bizonyított: ha az alkalmazottakat helyezed előre, akkor egy világjárványt is túlél a céged.
Ha te már lemondtál magadról és nem látod a kiutat a jelenlegi helyzetből, tudd, hogy Isten akkor sem mondott le rólad! Az Arrivera blog erről szóló remek írását szemlézzük.
Szánjuk ezt a hetet (is) arra, hogy teljes szívvel keressük Őt, aki azt ígérte, megtaláljuk! Csüggedés helyett nézzünk Istenre és töltsünk Vele minőségi időt.
Hol van Isten a koronavírus idején? – teszik fel a kérdést sokan ezekben a hetekben, amikor Magyarországon egészen tragikusra fordult a járványügyi helyzet. Mi is feltettük a kérdést, mégpedig három felekezet papjának/lelkészének: Boros Dávid, Márkus Tamás és Papp Miklós is más megközelítésből, mégis rendkívül érdekesen válaszol a kérdésre. Ha Te is szívesen leírnád a véleményedet, akkor küldd el a 777 szerkesztőségének!
Kalkuttai Teréz anyától egy alkalommal egy újságíró megkérdezte, hogy mi a véleménye a melegekről. Az idős apáca erre azt válaszolta, hogy ő nem szereti azt a kifejezést, hogy „meleg”. Lám, mondta erre az újságíró, még Teréz anya is elítéli a melegeket. Szó sincs róla, mondta a Szeretet Misszionáriusai rend alapítója, ő csak a „meleg” kifejezést nem szereti, sokkal jobb, ha azt használjuk helyette, hogy „Isten szeretett gyermekei”. Függetlenül attól, hogy milyen vágyakkal küszködünk, mindnyájan Isten szeretett gyermekei vagyunk, akik meghívást kaptak a tiszta életre és az üdvösségre. Az út más, a cél ugyanaz.