Szemle

Hogyan segítsünk gyermekünknek megtalálni saját hivatását?

A napokban ünnepelt hivatások világnapja remek lehetőséget kínál a szülőknek arra, hogy megtanulják, hogyan segíthetik gyermeküket, hogy meghallják Isten hívását.

Isten mindig hív minket, de általában ezt csendesen teszi. Hogy ezt gyermekeink is észrevegyék, minden erejükkel egy kérdésre kell koncentrálniuk: „Milyen szeretetteljes tervet tartogat számomra a Jóisten?”

Ne erőltess egy gyermekre olyan életpályát, mely nem neki lett szánva!

Ha egy rádióállomás gyenge jelet bocsát ki, csak akkor tudjuk megérteni a beszédet, ha az antennák a megfelelő irányba fordulnak és egyetlen más állomás sem használja ugyanazt a hullámhosszt. Ha a saját ambícióink szerint nevelünk egy gyereket, mondván „Azt akarom, hogy orvos legyen belőled!”, akkor olyanok vagyunk, mint a hatalmas rádióállomások, amelyek blokkolják a többi jelet.

Istennek mindig egy hozzánk illő terve van, így az Ő hívására szeretettel válaszoljunk!

A család egy kiváltságos környezet, ahol a gyermek felfedezheti ennek a szeretetnek a nagyságát: megfigyelheti a szülei békés szerelmét vagy a testvéri szeretetet tapasztalhatja, és ezek nem mulandó érzelmek.

Ez egy hosszú, nehéz folyamat, amely mozgósítja az akaraterőnket és mindazt, akik mi igazán vagyunk. A szívünkkel, elménkkel és testünkkel is szeretünk.

Isten szabad akaratunkon keresztül hív minket

Az emberek nem csatlakoznak egy szerzetesrendhez vagy nem szentelik pappá őket akaratuk ellenére – ez egy személyesen hozott döntés. Isten gyermekeket szeretne, nem rabszolgákat, és nincs igazi szeretet szabadság nélkül.

De meg kell tanítani nekünk, hogyan legyünk szabadok.

„A személy azáltal valósul meg, hogy az igazságban gyakorolja a szabadságot. A szabadság nem jelenthet képességet bármi megtételére, mert jelentése önajándékozás. Mi több: az ajándékozás belső fegyelmezettségét jelenti. Az ajándékozásba nemcsak az ajándékozó szabad kezdeményezése van beleírva, hanem a kell dimenziója is. Mindez megvalósul a „személyek közösségében”. S már benn is vagyunk minden család szíve közepében.”– üzent II. János Pál pápa „Levél a családokhoz” című levelében 1994. február 2-án.

Jó pap abból válhat, akit megfelelően neveltek. Természetesen az Úr számára semmi sem lehetetlen, és azokat, akik nem voltak ilyen szerencsések, az Ő kegyelme is megérintheti. Ők olyanok, mint azok a csodálatos virágok, amelyek a sivatagi homokból nőttek ki, de bármelyik kertész elmondja neked: a jobb talaj jobb termést ad. Isten elülteti magjait, de nekünk kell előkészíteni a földet. Ha termékeny és jól megdolgozták, akkor az általa nyújtott gyümölcs százszoros lesz.

Például minél jobban megértjük Isten tervének a szépségét, annál jobban megérthetjük a cölibátus nagyságát. A család szerepe ezen a területen döntő fontosságú.

„Hálásak vagyunk az embereknek is: elsősorban azoknak, akik segítségünkre voltak, hogy elérjük a papságot, s azoknak, akiket az isteni Gondviselés hivatásunk útján mellénk állított. Köszönetet mondunk mindenkinek, elsősorban a szüleinknek, akiket Isten rendkívül gazdag ajándékként adott nekünk: a tanításnak és jó példának micsoda gazdagságát közvetítették felénk!” – írta 1996-ban II. János Pál pápa papi felszentelésének 50. évfordulója alkalmából.

Fordította: Ujhelyi Dóra

Forrás: Aleteia

Borítókép - Fotó: Chernetskaya | Dreamstime.com
hirdetés

1 Komment

  • Válasz F 2021. 05. 06. 14:51

    Kedves Szerkesztők!
    Mióta az eszemet tudom, ha család vagy gyerek egy cikk témája itt a 777-en, akkor mindig ilyen fotókat kotortok elő: Papa, mama, két gyerek.
    Ráadásul mindez patikatisztaságú környezetben, luxuskörülmények között, de most ez már a legkevesebb. Ezek a fotók reklámokhoz, meg ilyen gagyi magazinok cikkjeihez ideálisak, de nektek nem kell feltétlenül azt sugallni, hogy csak az a jó keresztény szülő, akinek divatos ruhája van, drága órája, díszes kovácsoltvas kapuja, és térkövezett udvara. És max két gyereke.

    Ez a mérsékelt liberális családmodell, nem pedig a keresztény. Néha – az én kedvemért – keressetek olyan fotót a gyerek-témájú cikkekhez, amelyen több mint két gyermek látható.