Miért van az, hogy a szegény családok, ahogy megkapják a fizetést, segélyt, vagy bármilyen jövedelmet, rögtön elköltik? Miért van olyan sokuknak hiper-szuper telefonja? Miért? Miért nem osztják be a pénzt?

Miért van az, hogy a szegény családok, ahogy megkapják a fizetést, segélyt, vagy bármilyen jövedelmet, rögtön elköltik? Miért van olyan sokuknak hiper-szuper telefonja? Miért? Miért nem osztják be a pénzt?
Ezúttal Ágnes életútját hozzuk elétek, akinek történetét szintén a Csak Egyet Szolgálat által írt Senki Gyermekei c. könyvben is elolvashatjátok. A könyv, és ez az írás is azért született, hogy jobban értsük és lássuk, milyen harcokat vívnak azok, akik a társadalom peremén magukra maradtak.
Szerda este hat óra van, nagy léptekkel sétálok a villamos felé a Nyugatinál. Már csak a vacsorára tudok gondolni. Egy nehéz nap végéhez értem, és úgy érzem, aznapra mindent megtettem, amit megkövetelhetett tőlem a haza. Fél szemmel meglátok egy hajléktalan idős hölgyet, aki majdnem teljesen lecsúszva, féloldalasan csüng egy padon. Fel se fogom, mit látok, elsétálok mellette. Pár lépéssel később eljut az agyamig, hogy mi mellett haladtam el. Visszanézek. A kezeivel erősen a padba kapaszkodik, hogy ne essen le, de lábait – amik láthatóan nem engedelmeskednek az akaratának – nem bírja visszahúzni. El se tudom képzelni, hogy került ebbe a furcsa és szerencsétlen pozícióba, de egy biztos: nincs ereje visszakapaszkodni.
A teljes kilátástalanságban és reménytelenségben való kitartó küzdelem egy példája Ildikó, akinek történetét a Csak Egyet Szolgálat által írt Senki Gyermekei c. könyvből hoztuk el nektek. A könyv, és ez az írás is azért született, hogy jobban értsük és lássuk, milyen harcokat vívnak azok, akik magukra maradtak. Olvassátok szeretettel és nyitott szívvel!
Év vége felé, amikor elromlik az idő, meg karácsony is közeleg, elárasztják a médiát a hajléktalanokkal foglalkozó anyagok. Különösen így van ez ebben az évben. A közterületek életvitelszerű használatát tiltó új törvényről mindenkinek van véleménye. Már-már úgy tűnik, a hajléktalanok problémáinak mindenki a szakértője. Főleg azok, akik alig ismerik őket.
A vélemények özönében valódi sorsokat, tényeket kínál az a most megjelent kötet, amely huszonhat hajléktalan ember élettörténetét mutatja be, szociográfiai hitelességgel, de olvasmányos módon. Az írások alapját adó interjúkat szociológus készítette, ám a szöveg magán viseli az irodalmi hajlamú társszerzők, szerkesztők keze nyomát is. A rövid szövegek tömörek, de lendületesek, sőt – ha szabad ilyet mondani – a maguk módján szórakoztatóak is. Hiszen gondos nyomozó munka eredményeit rögzítik, a kutatás tárgya pedig a nagy „miért?” — Hogyan lesz valaki hajléktalanná?
Hogy egy kis ízelítőt adjunk a könyvből, megosztunk Veletek egy írást, egy sorsot a huszonhatból.
Gyakran felmerülő kérdés ez. Hogyan van értelme, illetve van-e egyáltalán hosszú távú értelme, eredménye a segítségünknek? Most különösen is aktuális ez a kérdéskör, egyrészt a közbeszédben is előtérbe került az őket érintő új rendeletnek köszönhetően, másrészt a hidegebb évszakok beköszöntése miatt. Reméljük választ találtok néhány kérdésre a témát illetően ebben a cikkben, amely a Csak Egyet Szolgálattal való együttműködés jegyében született.
Jövő héten három új rovatot is elindít a 777 csapata: célunk hogy az eddigieknél is színesebb módon, az olvasóinkat még jobban bevonva szerkesszük az oldalt. Hisszük és valljuk, hogy lehet a kereszténységről fiatalosan, az értékeket maximálisan megőrizve, tabuk nélkül beszélni. Ez vezérelt bennünket akkor, amikor úgy döntöttünk, hogy az eddigi kínálatunkat kiszélesítjük.