„Ő pedig egy írótáblát kért, és ezt írta rá: János a neve. Mindnyájan elcsodálkoztak.” (Lk 1,63)
Az idők változnak és velük a szavak értéke is. Vannak olyan szavak, amelyeknek a jelentése feledésbe merül, vagy éppen ellenkező előjelet kap, teljesen a visszájára fordul. Sok ilyen szavunk van, és egy csoportja a hatalommal való viszonyra utal. Ma már eleve rossz íze van a „tekintély” szónak. Ha valaki tekintéllyel bír, az eleve csak autoriter személyiség lehet. Az „alázat”, „szolgálat”, „engedelmesség”, netán „önmegtagadás” kifejezések pedig gyakorlatiag tiltólistára kerültek, mert a szervilizmussal azonosítjuk mindet.
