Advent második vasárnapját bronzvasárnapnak is nevezzük, ilyenkor a második gyertyát is meggyújtjuk a koszorún, amely a reményt szimbolizálja. Az Úr reményt ébresztett a zsidóságban, hogy eljön a Messiás, aki közülük való lesz. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor.
Talán az utóbbi időben kevesebbet írtunk az Imafalunkról, de jó látni, hogy ez nem feltéltele annak, hogy érkezzenek tőletek az imák. Ezekből szemezgettünk most!
Lehet, hogy te is túl sokat forogtál magad körül mostanában. Lehet, hogy csak a kötelességekre figyeltél az igazán fontos dolgok helyett. Ez az ima segíthet, hogy Istenre helyezzük a fókuszt és nyitott szívvel tudjuunk újra Hozzá fordulni. A TeSó blog imádságát szemlézzük.
Az első vasárnapot általában a hit vasárnapjának szokás nevezni (ez jelöli Ádámot és Évát, akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást és az ebben való hit jelentőségét), valamint ez az egyházi év kezdetét is jelenti.
„A barátod az, aki mindent tud rólad, és mégis szeret” – tartja a mondás. A barátok valóban óriási kincsek, akik egyben társak az úton, amelyen járunk. Adj most hálát értük Istennek és áldd meg őket, amikor csak eszedbe jut!
Tüski István, hollandiai magyar református lelkész éppen 1956. november 4-én utazott Amszterdamba istentiszteletet tartani. Útközben értesült arról, hogy a szovjetek leverték a forradalmat Magyarországon, ekkor írta a következő imáját.
Három rövid reggeli fohász, melyekkel felébreszthetjük szívünket és gondolatainkat.
Ezt a verses imádságot a gyermekeknek is könnyen meg lehet tanítani.
