Hogy lehetséges az, hogy olyan országokban veszik fel a keresztény hitet az emberek, ahol ezért adott esetben halálbüntetés is járhat?

Hogy lehetséges az, hogy olyan országokban veszik fel a keresztény hitet az emberek, ahol ezért adott esetben halálbüntetés is járhat?

Idén is kérjük a segítségeteket! Szeretnénk, ha közösen minél több rászoruló gyermek Szentestjét tehetnénk szebbé egy-egy doboz ajándékkal. Ezért – felbátorodván a tavalyi akció sikerén – ismét összefogtunk a Csak Egyet Szolgálattal.

Árpád-házi Szent Erzsébet, vagy ahogy a németek ismerik, Türingiai Erzsébet azon magyar szentek közé tartozik, akiket nemcsak hazánkban, hanem Európa-szerte is tisztelnek. A németországi Marburgban az ő nevét viseli az Elisabethkirche, azaz az Erzsébet-templom.

A közösségünkben a mostani időszakban alkalomról alkalomra, fejezetről fejezetre olvasunk közösen egy könyvet. Ezt szeretném most a figyelmetekbe ajánlani.

Megindító történet kering az interneten, miszerint valaki befizetett százezer forintot azért, hogy egy hajléktalan embert fél évig vendégül lássanak ebédre egy Margit körúti bisztróban.

Ma reggel Merlin Carothers könyvét olvastam a metrón, és annyira megadta a kezdő löketet a napomhoz! Napról napra rá kell jönnöm (és tudatosítani!), hogy az Isten mennyivel nagyobb nálam. Jó, ez alap, de jó érzés ismételgetni, hogy biztonságban vagyok, valaki jobban tudja, hogy kinek mire van szüksége, mi miért történik, és hogy hány szál haj maradt még a fejemen a nehéz hétköznapok közepette…

A Szentszék elismerte Brenner János atya vértanúságát, ezzel megnyílt az út boldoggá avatásához.

Mivel mindenki nagyon elfoglalt, érthető, hogy senki nem kíván hirtelen plusz nyolc dolgot besűríteni a napjába. A cél nem is ez. A cél az, hogy lassan haladva egyet-kettőt elsajátítsunk ezek közül, dolgozzunk azon, hogy ezek a részünkké válhassanak. Tegyük őket természetes szokássá –akár a fogmosás-, hogy egy percig se gondoljunk nyűgként rájuk!
