2018. 01. 06.

Egy király sem volt Jézus jászola mellett

Mindenki látott már betlehemest. Egy istállóban ábrázolják a szent családot, körülöttük állatok, pásztorok, vagy utóbbiakat teljesen kihagyják és csak a három királyt helyezik oda ajándékaikkal. Vízkereszt ünnepén érdemes elővennünk ezt a jelenetet, melynek a Biblia által leírt eseményekhez csak részben van köze.

Jézus születéséről két evangéliumban olvashatunk részletesebben, Máténál és Lukácsnál. Utóbbi alaposabban fejti ki Jézus születésének történetét (Lk 2,1-20), melyben szerepelnek a pásztorok is, akik hírt kaptak a kisdedről, azonban nem tesz említést a napkeleti bölcsekről. Utóbbiak szerepét az eseményekben Máténál olvashatjuk (Mt 2,1-12). Bár Lukács nem tesz említést a bölcsek jelenlétéről a jászol mellett, mi mégis így ábrázoljuk, és játsszuk el évről, évre a pásztorjátékban, azonban a Szentírás tanulmányozása alapján a bölcsek és a pásztorok nem egy időben találkoztak Jézussal, mintegy két év telhetett el a kettő esemény között. Arról nem is beszélve, hogy három királyokat emlegetünk, holott a Biblia nem beszél arról, hogy pontosan hányan voltak, valamint nem királyoknak hívja őket, hanem bölcseknek. Elsőre zavaros történetnek tűnhet, de vegyük végig sorban az eseményeket és a tévhiteket!

Nem királyok, nem is hárman

Ha alaposan megnézzük Máté evangéliumát, akkor láthatjuk, hogy sehol sem tesz említést arról, hogy a „királyok” hárman lettek volna. Legalább ketten kellett lenniük, mivel többes számban áll az eredeti szövegben ott található főnév. Ezek alapján lehettek ketten, hárman, de akár tízen vagy százan is. Az mindenesetre biztos, hogy elegen voltak ahhoz, hogy izgalmat keltsenek egész Jeruzsálemben, ahogyan azt a harmadik versben is olvashatjuk.

A király megnevezés is téves, ugyanis a Biblia sohasem nevezi őket királyoknak, hanem „bölcseknek”. Az eredeti kifejezést az „asztrológusok” szóval kellene fordítani.

Honnan jöttek?

Most már tudjuk, hogy nem három királyról van szó, hanem pogány asztrológusokról, akik napkeletről érkeztek. Bibliai összefüggésben a ‘Kelet’ Babilont jelenti, tehát Babilonból jöttek férfiak érdeklődni, hogy hol született meg a zsidók királya? De miért is érdekelne pár pogány asztrológust egy zsidó király? És miért akarják imádni őt?

A választ Dániel könyvében kell keresnünk. Az első eljövetelre vonatkozó összes prófécia közül csak egy olyan van, amely pontos időmegjelölést ad. A Dániel 9,24-27, ahol Dániel pontosan megadja, hogy mennyi idő telik el addig, míg eljön a Messiás. Az Ószövetség többi könyvétől eltérően Dániel könyve nem Izraelben íratott, hanem Babilonban, a fele pedig nem héberül, hanem arámul, a babiloniak nyelvén íratott. Dániel történetét olvasva felismerhetjük, hogy a babiloni asztrológusok iskolájának a feje lett, mivel Nebukadneccár rendkívüli képességeit látta és feltételezte, hogy nagy tudósa ennek.

Azonban Dániel nem a csillagokból olvasta ki próféciáit, hanem azoknak alkotójától, Izrael Istenétől kapta a kijelentéseket.

Ezek alapján adott egy zsidó próféta, aki Istentől kapott próféciáinak segítségével megfejti Nebukadneccár álmát, és ezzel megmenti a halálra ítélt asztrológusokat, akiknek álomfejtő próbálkozásaik sikertelenek voltak. Feltételezhető, hogy ennek eredményeként sok babiloni asztrológus hagyott fel a csillagok imádatával, és fordult Izrael Istenéhez.

Ezek a férfiak ismerték Dániel próféciáját, tudták az időpontot, és amikor meglátták a rendkívüli, ragyogó jelenséget, akkor tudták, hogy most teljesedett be a prófécia.

Azonban Dániel sohasem tett összefüggést egy égi jelenség megjelenése és a Messiás eljövetele között. Ezeket a információkat Mózes 4. könyvében találjuk, a 24,17 részben, amikor Bálám megáldja Izraelt. „Csillag jön fel Jákobból, királyi pálca támad Izráelből.” Bálámról tudjuk a 4Mózes 22,5 és 5Mózes 23,4 alapján, hogy Babilonból jött. A régészet pedig azt támasztja alá, hogy a babiloniak történeti írásokat őriztek meg, melyek megerősítenek sok, Mózes könyvéből szintén tudott információt. Ezek alapján ismerhették Bálám próféciáit is.

Miért mentek Jeruzsálembe?

A babiloni bölcsek nem ismerték az egyetlen olyan igehelyet, mely említést tesz arról, hogy a Messiás Betlehemben fog megszületni. Ez csak a Mikeás 5. részében olvasható. Logikus tehát, hogy ennek az ismeretnek a hiányában Jeruzsálemben keresték a zsidók királyát, és okoztak ezzel nagy nyugtalanságot.

Találkozás

Heródes pontosan kikérdezte a bölcseket, hogy mikor látták a csillag feltűnését, ez alapján olvashatjuk később (Mt 2,16), hogy a kétesztendős és annál fiatalabb fiúgyermekeket ölette meg, azaz Jézusnak két évesnek kellett lennie akkor, amikor találkozott a bölcsekkel. A jászol és az istálló képét az is eloszlatja, hogy a 11. versben azt olvassuk, hogy a bölcsek bementek abba a házba, amelyikhez a fényesség vezette őket. A három ajándék, melyeket hagytak neki, ószövetségi, szimbolikus jelentőséggel bírtak. Az arany a királyi uralom szimbóluma volt, a tömjén az istenségé, a mirha a halál és az áldozat szimbóluma.

A három ajándék tehát a Messiás három tulajdonságát ábrázolta: király, Isten és áldozat.

Forrás: Dr. Arnold G. Fruchtenbaum: A Messiás Élete – Központi események zsidó szemszögből

Kép: femina.hu és pixabay.com

Egyéb
hirdetés

2 hozzászólás

  • Válasz Lotus Tuus 2018. 01. 07. 00:17

    Jó nagy zöldség az egész. Teljesen más történetet mesél el a két evangélium, amik egyáltalán nem kompatibilisek egymással. Máté meséjében nem volt semmiféle összeírás és Józsefék lakóhelyéül Betlehemet jelöli meg. Lukácsnál meg van ez az összeírás, de az egészen abszurd, hogy nem a lakóhelyükön írják össze az embereket, ilyen nincs, hogy a származási helyre kell menni. Az meg végképp érthetetlen, hogy a terhes asszonynak miért kéne odamenni. Az is megdöbbentő, hogy Lukács nem ír a gyerekgyilkosságokról, hiszen az evangéliumának első mondatában említi, hogy mindennek próbált utánajárni. Márpedig egy ilyen horderejű esemény elég mély nyomot kellett volna, hogy hagyjon a közemlékezetben (kb mint a holokauszt). Szóval gyakorlatilag teljesen biztos, hogy a gyerekgyilkosságok nem történtek meg, hanem ez csak egy mese (Mózes születése újratöltve)

  • Válasz Lacibá 2018. 01. 07. 18:29

    Az összeírás és módja történelmi tény.
    A család a férj szerint számított.
    A zsarnokok nem ritkán oldották meg ekként problémáikat, mint a betlehemi gyermekgyilkosság.
    Mi az evangélium célja, attól függ, hogy mikről számol be.
    Máté egyházi, katetétikus evangéliumot írt, ami Izrael tragédiával végződő drámáját fejti ki. Értelmezésének kulcsa a 11,29-ben és a 23,10-ben található. Amit mond Jézus, az a fontosabb.
    Lukács célja megvilágosítani a tanítást. Pogányoknak, bűnösöknek szól. Egyetemes üdvösség, békesség és öröm evangéliuma. Isten irgalmasságáról szól. Gerince 10,25-37
    Lukács nem csak próbált utánajárni a dolgoknak, hanem, mint tudós, alaposan vizsgálódott! Tudjuk, hogy Pállal együtt járta be a világot, és hallotta ezért akár a még élő 500 tanú beszámolóját is:
    “6Később egyszerre több mint ötszáz testvérnek jelent meg, ezek közül a legtöbben még élnek, néhányan azonban már meghaltak. ” (1Kor 15,6)