Csodaszép verset kapott a 777 elektronikus postaládájába: olvasónkat a franciaországi Taizé ihlette meg, ahol minden évben találkozót is rendeznek több tízezer keresztény résztvevővel, a világ minden tájáról. Ahogy a vers is rámutat: Isten valóban mindenhol jelen van, ha van szemünk észrevenni! „Belül fölfedezed/ Tündökölve,/ Kívül észreveszed/ Tükröződve”.
Mit jelent a szeretet? Lehet, hogy benned is felmerült már a kérdés. Erre ad választ Pál apostol Szeretethimnusza, és ennek mintájára – modernizált változatban – Lackfi János, József Attila-díjas költő és író is.
Szerda este hat óra van, nagy léptekkel sétálok a villamos felé a Nyugatinál. Már csak a vacsorára tudok gondolni. Egy nehéz nap végéhez értem, és úgy érzem, aznapra mindent megtettem, amit megkövetelhetett tőlem a haza. Fél szemmel meglátok egy hajléktalan idős hölgyet, aki majdnem teljesen lecsúszva, féloldalasan csüng egy padon. Fel se fogom, mit látok, elsétálok mellette. Pár lépéssel később eljut az agyamig, hogy mi mellett haladtam el. Visszanézek. A kezeivel erősen a padba kapaszkodik, hogy ne essen le, de lábait – amik láthatóan nem engedelmeskednek az akaratának – nem bírja visszahúzni. El se tudom képzelni, hogy került ebbe a furcsa és szerencsétlen pozícióba, de egy biztos: nincs ereje visszakapaszkodni.
Február 14-én szinte mindenkinek eszébe jut a szerelem, szeretet valamilyen formában. Sok szerelmes pár ünnepli világszerte a Valentin-napot, míg mások feleslegesnek tartják, mondván, nem csak egy nap kell kimutatni a szeretetünket egymásnak. Olyanok is akadnak, akik ellenzik vagy éppen bosszankodnak miatta. Egy szó mint száz, a Valentin-nap nagyon megosztó köreinkben. Most azonban közelítsük meg egy kicsit más szemszögből is!
Egy csodálatos tanmese kering mostanában az interneten, egy telepítési útmutató a szeretethez.
Továbbra is egészen megrendítően mély kérdések érkeznek Papp Miklóshoz: a görögkatolikus pap és férj minden héten válaszol a 777 olvasóinak kérdéseire, ezúttal a szeretet elviseléséről, a lélek mivoltáról és a homoszexuális ismerőshöz való viszonyulásról olvashattok.
Sokféleképpen lehet szeretni. Vannak módok, amik átívelnek életünk különböző időszakain és gyakran a szívünkben érnek össze.Vannak, akik azért szeretnek, hogy kevésbé érezzék magukat magányosnak, vagy hogy értelmet adjanak az életüknek. Vannak, akik a szeretetet hódításként fogják fel, egy helyként, ahová visszamehetnek, ha kedvük tartja. Vannak, akik a saját elképzelésüket szeretik, akik saját maguk elérhetetlen hasonmását szeretik, akik nem tudnak szeretni, mert nem hagynak más embereknek helyet az életükben. Vannak, akik szeretik a szolgát játszani, meggyőződve arról, hogy csak akkor viszontszerethetőek, ha örömet okoznak másoknak.
„Szeretteim, szeressük egymást, mert a szeretet Istentől van, és mindenki, aki szeret, Istentől való és ismeri Istent. Aki nem szeret, nem ismeri az Istent, mert az Isten szeretet. Isten szeretete abban nyilvánul meg bennünk, hogy Isten elküldte a világba egyszülött Fiát, hogy általa éljünk. A szeretet nem abban áll, hogy mi szeretjük Istent, hanem hogy ő szeret minket, és elküldte a Fiát bűneinkért engesztelésül.”
1Jn 4,7-10