Juan José Paniagua, a Catholic Link szerzője a szentmiséről írt két részes sorozatot. Írásának első fele – amely hívőknek és nem hívőknek egyaránt hasznos lehet – a bevezető részt és az igeliturgiát ismerteti.
szentmise
A hétvégén ünnepelte Egyházunk Úrnapját, Krisztus testének és vérének ünnepét, amely az Oltáriszentség felé fordítja tekintetünket. Két héttel ezelőtt nekem is csodálatos élményben volt részem, amikor közelről láthattam tanítványaink első találkozását az Eucharisztiában jelen lévő Krisztussal!
Néhány napja írtunk egy nyílt levelet a kritikus híveknek, ami nagy örömünkre igencsak megindította a kommentelési kedvet. Már akkor éreztük, hogy ez a téma folytatásért kiált, ezért meg kéne írni a levél párját: mindezt a hívek szemszögéből. Még mielőtt azonban a gondolatot tett követte volna, a Szemlélek blogon megszületett az írás: a szentmise egy kisgyermekes anya szemével. Olvasásra ajánljuk!
Mondtad már valaha, hogy nem mész misére, mert nem szimpatikus a pap? Vagy inkább csendben elmentél egy másik templomba? Felmerült a szerkesztőségben, hogy foglalkozzunk a hívek “népvándorlásának” jelenségével. Azt hiszem Budapesten különösen is jellemző (vagy legalábbis könnyű megoldani), hogy valaki olyan misét keressen magának, ahol egy számára szimpatikus atya a főcelebráns. Engem nem olyan régen szenteltek pappá, ezért még emlékszem milyen volt a padban ülni, most viszont látom ezt a kérdést az oltár oldaláról is. Ebben a cikkben ezt a nézőpontot kísérelem meg elétek tárni.