Újabb hét – újabb három kérdés Papp Miklóshoz: a 777 kérdés-felelet rovatában ezúttal a hit kegyelméről, az ezotériáról, valamint a “keresztény balekságról” kérdeztetek.
Hirdetés
Címke böngészése
kegyelem
“Isten nem követel tőlünk semmit: egyszerűen csak minket szeretne” – mondta egyszer C. S. Lewis, a Narnia krónikájának írója. Sokszor feljön bennem ez az idézet, talán nem véletlenül: magam is küzdök azzal, hogy az egyébként teljesítményhajhász énemet elengedjem, Istennek adjam és csak hagyjam magam szeretni.
Régebben féltem a száraz lelki időszakoktól. Bár utólag általában láttam a mélypontok értelmét, de ez a hullámvölgyek közben előre nem vigasztalt. Aztán ahogy egyre több, hosszabb-rövidebb lelki szárazságon voltam túl, rá kellett jönnöm, hogy a lényegen nem változtat, hogy éppen tüzes vagy száraz időszakot élek-e meg. El is mondom, hogy miért gondolom így!
Két jelentős ok is van, amiért a keresztények nem hagyhatják figyelmen kívül a Bibliának ezeket a sokszor nehezebb részeit.
Lehet, hogy épp tűzpróbában vagy – egy olyan helyzetben, amit nem tudsz irányítani. Nem érted, miért kell ennyi ideig tartania. Várod, hogy tisztuljon már a kép. Nem vagy egyedül: én is voltam hasonló helyzetben, nem is egyszer, Isten pedig újra és újra megszabadított, így mélyebb szinten ismerhettem meg a kegyelmét és szeretetét, mintha nem formált volna a Fazekas. Ezek az élmények ihlették a verset.
Élünk. Élhetünk. Életet adhatunk. Ez mind az Isten ajándéka, óriási kegyelem! Olvasónk, Hajling Tünde osztja meg gondolatait ezzel kapcsolatban Hálaének című versében, ami sokkal inkább ima igazából. A Teremtő Isten dicsérete egyrészt feladatunk, de fel is tölt minket, hiszen ilyenkor még jobban árad a kegyelem, megnyugvás, béke. Fogadjátok szeretettel!
Ugye neked is szoktak mélypontjaid lenni az életedben, Istenkapcsolatodban? Nyugtass meg, hogy igen. Ha nem, akkor keress meg, és áruld el a titkot, amit sokszor a szentek sem találták meg!
“Istenem, ha te mindenütt ott vagy, hogy lehet, hogy én mégis másutt vagyok?” Annyira sokszor, annyira mélyen meg tudjuk ezt élni: hogy keressük az Istent, de nem látjuk vagy nem halljuk a szavát.
De menjünk még messzebbre: van, amikor nem is keressük.