Tulajdonképpen mit értünk lelki szárazság alatt?

Régebben féltem a száraz lelki időszakoktól. Bár utólag általában láttam a mélypontok értelmét, de ez a hullámvölgyek közben előre nem vigasztalt. Aztán ahogy egyre több, hosszabb-rövidebb lelki szárazságon voltam túl, rá kellett jönnöm, hogy a lényegen nem változtat, hogy éppen tüzes vagy száraz időszakot élek-e meg. El is mondom, hogy miért gondolom így!

          1. A fő döntésen már túl vagyok

Hiszen már döntöttem. Évekkel ezelőtt elhatároztam, hogy bármi legyen, követem az Urat. Bármilyen a helyzet, Ő lesz az életem fókusza, az üdvösség az életem célja. Döntöttem, mint ahogy eldöntöttem azt is, hogy hűséges leszek a férjemhez. Elhatároztam és kész. Nem mondtam azt Istennek, hogy a döntésemért cserébe Neki mindig ügyelnie kell, nehogy elveszítsem a lelkesedésemet. 

De ami még fontosabb, Ő maga sem ígérte meg, hogy mindig tűzben fogja tartani a lelkemet. Sőt, Jézus a Szentírásban számtalanszor figyelmeztet, hogy az út sokszor kényelmetlen lesz, elhivatottságot és kitartást fog igényelni. Nem ígérte meg, hogy minden nap, vagy minden héten, akár csak minden hónapban meg fog ajándékozni azzal, hogy érezni fogom a jelenlétét és semmi sem lesz könnyebb, mint lelkesedni Érte, az Ő nevéért. Nem mondott ilyet és nem is a kötelessége, hogy így tegyen.

A legtöbben már hallottunk arról, hogy Teréz anya 28 éven át nem érezte az Úr jelenlétét az életében. Hogy hogyan hatott ez ki arra, ahogyan az életét élte, a szolgálatát végezte? Sehogy! Nyilván nem volt feldobódva a helyzettől, de eldöntött valamit, és kitartott a döntése mellett.

Sok szempontból tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy lelkes vagy száraz időszakot élsz-e meg éppen, a lényegen, a hivatásodon, az életed fő irányán és célján mit sem változtat, sőt a mindennapjaidon sem feltétlen kell, hogy változtasson.

         2. Értelem és érzelem

Ahogy a bevezetőben említettem, korábban csak és kizárólag negatív dologként éltem meg a szárazságot, az utóbbi egy-két ilyen időszakomban azonban elkezdtem másként tekinteni a helyzetre.

hirdetés

A hittel nem jár automatikusan együtt az állandó tűz. Minden olyan időszak, amikor azt érzed, hogy a szíved és a lelked folyamatosan csak az Úrral akar lenni, kegyelem. Nem kellene ezt éreznünk, ahhoz, hogy az értelmünkkel tudjuk, hogy ez a legmélyebb vágyunk. 

Az, hogy hogyan érint ez a mondat, nagyban függhet attól, hogy milyen lelkialkat vagy. Én eredendően szinte mindig előbb a szívemmel fordulok Istenhez és csak utána az értelmemmel. Lehet, hogy ez nálad teljesen fordítva van, de ha nem, akkor számodra van egy nagyon jó hírem: a hited nem kell, hogy az éppen aktuális érzelmeiden múljon!  Én nagyon élveztem felfedezni, hogy milyen biztonságot ad csupán a tudat, hogy Isten akkor is jelen van az életemben, amikor nem érzem. 

És ahogy a céljaimon és a hivatásomon nem változtat a szárazság, úgy a mindennapjaimon sem engedem, hogy változtasson. Bár kevésbé jön magától értetődően a napi ima, mégis igyekszem minden erőmmel azon lenni, hogy a klasszikusan száraznak nevezett időszakaimban is minden nap leüljek imádkozni. 

      3. Az imaidő megújítása

Az én imáim alapjáraton dicsőítés-hangsúlyosak szoktak lenni. De amikor ezek a bizonyos szárazabb időszakaim vannak, olyankor ez kevésbé megy hosszasan és könnyen. Lehet, te is úgy érzed, hogy ilyenkor nehezebben megy a számodra megszokott imamód. Segíthet, ha esetleg megpróbálod megváltoztatni, ahogyan imádkozol. Én ilyenkor még nagyobb hangsúlyt fektetek a Biblia tanulmányozására, és jobban támaszkodom a kötött imákra, áhítatokra, lelki olvasmányokra.

Egyre inkább azt érzem, hogy még ha ebben az időszakban kevésbé jön is zsigeri szinten az elmélyült imádság, de annyi minden tudásra és istenismeretre teszek szert ezek által az imaformák által, amik őszintén megkérdőjelezik bennem, hogy nevezhetem-e száraznak a lelkiállapotomat. 

Mit hívunk tulajdonképpen szárazságnak?

Nem csak az fáj-e, hogy az Isten most máshogy szólít meg, mint ahogy megszoktam?

Lehet, hogy ez nem igaz mindenki helyzetére, de rám egészen biztosan igaz volt a legutóbbi “száraz” időszakaimban. Amit éreztem az a fáradtság és a fásultság volt. Az imáim alatt sem éreztem, hogy elárasztana a Szentlélek, vagy bármi hasonló, de tudtam, hogy velem van , tudtam, hogy az Atya és a Fiú is figyel rám. És azt is tudtam, hogy igazából nem számít, hogy nem érzem.

Összefoglalva, ha a saját tapasztalataim alapján kellene valakinek tippeket adnom lelki szárazság esetére, ezeket mondanám: 

• Nyúlj vissza az eredeti döntésedhez! 
• Ne engedd, hogy a jelenlegi lelkiállapotod kihatással legyen arra, ahogy Istenhez, a vele töltött időhöz és a céljaidhoz viszonyulsz!
• Próbálj ki új imaformákat!

Már csak azt nem tudom, hogy mostantól milyen új néven kellene szólítani ezeket a ‘nem is olyan száraz’ időszakokat.

Kunszabó Eszter

(fotó: unslpash.com)

hirdetés