Ferenc pápa szerdai katekézisét mintegy húszezer hívő hallgatta a Szent Péter téren. Az egyházfő arról beszélt: Jézus feltámadt, él és ez az örömhír a kereszténység üzenetének magva.
feltámadás
Ferenc pápa húsvét vasárnap, Krisztus feltámadásának ünnepén a Szent Péter téren mutatott be ünnepi szentmisét, majd délben Urbi et Orbi (a városnak és a világnak) adott ünnepélyes áldása előtt is elmélkedett.
Ahogy ígértem, miután bizonyítottuk, hogy Jézus valóban létezett, itt az idő, hogy feltegyük a következő kérdésünket, ami nem kevésbé húsbavágó: hihetjük-e, hogy a feltámadás valóban megtörtént? Vagy ez azért már legenda, csupán egy jó ember túlhájpolása? Nézzük!
Jézus harmadnapra feltámadt a halálból! Ez az egész történelem legfontosabb eseménye, és a keresztény tanítás alapja. Viszont van Jézus feltámadásának egy, a mi életünkre nézve elég komoly következménye, amivel kevesebbet foglalkozunk: mi is fel fogunk támadni!
Legnagyobb ünnepünk. Kereszténységünk lényege. A megváltás műve. Húsvét nem egyszerű ünnep, nem csupán a családi együttlétek alkalma, nem jó apropó egy hosszú hétvégére, vagy iskolai szünidőre. Sokkal, de sokkal több ezeknél.
Húsvét a felszabadulásról szól. A feltámadás ünneplése esélyt ad nekünk, hogy kimondjuk: „Igen, Jézus, hiszek!”. Hordozzuk a feltámadás örömét egész éven át!
A napokban kérdezte valaki tőlem, hogy mennyit kell elhinnünk a Bibliában leírt csodákból. Lehet, hogy Jézus nem is művelt természetfeletti dolgokat, csak tudta a gyógymódot a betegségekre (már mondjuk ez önmagában csoda lenne, ha megnézzük, hogy mi mindent gyógyított kétezer évvel megelőzve a modern orvostudományt!) és nem is támadt fel, csak elaludt és felébredt, sőt talán nem is létezett? Akkor itt az idő, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, és kijelentsük: amiben a keresztények hisznek nem mese, nem mítosz, és nem is legenda, hanem több pontján tudományosan igazolt, hiteles történet!
Az asszonyok és az apostolok már alig várhatták, hogy elmúljon az ünnep és megtegyék azokat a rituális cselekedeteket az Úr testével, amit pénteken, a sabbat beállta miatt már nem tehettek meg.
Hetek óta tart a nagyböjt, már elhagytuk virágvasárnapot is, pörögnek a hétköznapok, rohan az idő. Egy hét múlva hirtelen azon kaphatjuk majd magunkat, hogy elmúlt húsvét is – és megszeppenve vagy megszokásból ünnepeljük majd Jézus feltámadását, anélkül, hogy átéreztük volna halálának fájdalmát.
Megtaláltad a Megváltót: mész vele az úton, egyik csoda a másikat követi, majd hirtelen paff, minden reményed oda, mert Krisztust elítélik és megfeszítik. Az összes álmod egyik pillanatról a másikra párolog el. Hiába volt minden?