Miért tart az örökkön örökké ígéret csak néhány évig, ne adj’ Isten pár hónapig? Hogyan lehet az Úr előtt tett fogadalmat félvállról venni? Vajon a házasság mára tényleg csak egy meghatározott ideig tartó szerződéssé vált?
Címke böngészése
esküvő
Egyre izgatottabbak vagyunk a vőlegényemmel, hiszen nyár végén összeházasodunk. Vannak, akik meglepődnek, hogy a polgári szertartást minél gyorsabban és egyszerűbben szeretnénk „lerendezni”, és a nagy napunkon csak az egyházi esküvőre fókuszálni.
Íme 5 ok, amiért így van ez bennünk – és azt hiszem, sok más keresztény párban.
Jancsók Péter 8 éve kezdett el ceremóniamesterként és esküvőszervezőként dolgozni. Fontosnak tartja kihangsúlyozni, hogy hívő keresztényként végzi ezt a munkát, hiszen, ahogy mondja, a közös hit és értékrend hidat képez közte és a pár között, és ez a szervezést is megkönnyíti. Petivel beszélgettünk arról, hogy jegyespárként miként oldjuk meg a szervezés során felmerülő családi konfliktusokat, hogyan tudjuk lelkibbé tenni az előkészületet, és melyek azok a dolgok, amikre – bár nem gondolnánk-, érdemes odafigyelni?
Itt az esküvőszezon, a nyár, a romantikus egymásra találások fő időszaka. Mindenki szeretne boldogan élni, amíg meg nem… Ez azonban sok munkával jár, kitartásra és szeretetre van hozzá szükség. Ehhez szeretne néhány gondolattal, tanáccsal hozzájárulni a 777 jegyesoktató házaspárja.
A mostani időszak sok tekintetben okoz nehézséget a pároknak. Az utóbbi időben egyre több cikk születik arról, hogy mit kéne azoknak a jegyespároknak csinálnia, akik erre az évre tervezték az esküvőjüket. Nos, mi is ezek közé a párok közé tartozunk.
Ahogy közeledik a nyár, egyre több fiatal pár ébred gyomorgörccsel és igyekszik megjósolni az aktuális hírek alapján, hogy augusztusban, szeptemberben lehet-e majd lagzit tartani. Kétségtelenül mérföldkő ez a nap minden pár számára, amit a lehető legtökéletesebben szeretne mindenki megélni. De kérdem én, tényleg a lagzi miatt házasodunk?
Amikor Magyarországon megjelentek az első hírek a fertőzés terjedéséről, vőlegényemmel úgy döntöttünk, hogy a szüleink és mások érdekében nem találkozunk egy darabig. Akkor még nem gondoltuk végig rendesen, hogy mivel is állunk szemben: fél év van hátra az esküvőig és talán hónapokig nem fogjuk látni egymást.
Elkényelmesedtünk. Az én generációm úgy nőtt fel, hogy nem élt át se háborút, se szocializmust, se járványt, se társadalmi szintű nélkülözést és létbizonytalanságot. Habár egyénileg, kisebb közösségben megtapasztalhattuk, hogy mit jelent spórolni hó végén, hogy milyen az, amikor apa munkanélküli, de tulajdonképpen mindig megvolt mindenünk.