Mivel a félelem az elmúlt időszakban gyakran kopogtatott az ajtómon, elkezdtem gondolkodni, mi lehet az oka ennek. Persze nagyon sok minden állhat a háttérben, de íme egy ok, amely szerintem sokaknál előfordul – és van rá megoldás!
Szilágyi Anna
Ahányan vagyunk, annyiféleképpen gondolunk Istenre és érzünk Vele kapcsolatban. Van, aki tagadja, hogy létezik; van, aki hűvösen távolságtartónak gondolja, hiszen megengedi a szenvedést a földön; és olyan is akad, aki lángoló szeretettel szereti. De mindezeknél is fontosabb kérdés, hogy a tetteinkkel akarjuk „elnyerni” a szeretetét vagy elhisszük, hogy Ő önmagunkért szeret.
Lehet, hogy már régóta halogatod, az is lehet, hogy nehezen engedsz el dolgokat, de hadd bátorítsalak arra, hogy szortírozz, döntsd el, mire van szükséged és mire nincs! Legyenek azok tárgyak, szokások vagy épp régi gondolatok.
Kimondottan szeretem, ha egy popdalban meghallom, hogy ez bizony Istenről és a vele való kapcsolatunkról is szól. Valószínűleg nem volt szándékos ez az alkotók részéről, de mégis több sora rímel a dalszövegnek arra, amit Isten jelent az életünkben.
Az élet folyamatosan változik körülöttünk, de Isten bennünk állandó, stabil pont, akihez bármikor visszatérhetünk.
Néhány gondolat arról, hogy milyen az, amikor az összeméricskélés helyett Istenre nézünk és rajta keresztül akarjuk megismerni magunkat. Nem mindig könnyű, de lehetséges!
Valahogy úgy vagyunk megteremtve, hogy mindenképpen keressünk kapaszkodót, biztonságot. Csak épp az nem mindegy, ki vagy mi kerül ebbe a szerepbe.
Isten ugyanolyan jó akkor is, amikor nekünk épp könnyű, és akkor is, amikor nehéz. Így a legjobb, amit tehetünk, hogy minden helyzetben áldjuk Őt!
Annyiszor tudatosítottam már, hogy sokkal jobb hinni, mint aggódni. És mégis…ha történik bármi, amire nem számítottam, vagy változás jön az életembe, vagy mondjuk nincs toppon az egészségem: az első reakcióm az aggódás. Összeszedtem, milyen ellenszerei lehetnek.
„Nevetve zokogós, elgondolkodtatós, megnevettetős, szívbemarkolós, mélyre-menős, felemelős, megpörgetős, romantikus… letehetetlen” – ezen az olvasói véleményen keresztül találkoztam először a The Vision – Az igazság tükrében című könyvvel. Egy ilyen ajánlás után nem csoda, hogy én is alig vártam, hogy elkezdhessem, az íróját ráadásul mélyen hívő nőnek ismertem meg.