2023. 09. 19.

„A fiatalok hamarabb kérik a ChatGPT tanácsát, mint a nagymamáét” – a mesterséges intelligencia a családokra is hat

A jövőkutatók szerint a mesterséges intelligenciát bátran nevezhetjük „új fajnak”, mivel egy autonómiával rendelkező „lényről” van szó, amely már szinte családtag. De kiválthat-e egy szülőt vagy nagyszülőt a családban egy személyiséggel nem rendelkező, nem érző rendszer? Van okunk félni, hogy az AI átveszi az irányítást és megszabja, milyen értékekben higgyünk? Többek között ilyen izgalmas kérdésekről beszélgettek a Budapesti Demográfiai Csúcs résztvevői.

„A jövő berobbant a jelenbe” – mondták a mesterséges intelligencia (AI, azaz artificial intelligence) elképesztő terjedéséről a Budapesti Demográfiai Csúcs résztvevői. Az AI egyre több területre van hatással az életünkben, ezért is szólt több előadás, kerekasztal-beszélgetés erről a nagyszabású rendezvényen, amelyet a Szépművészeti Múzeum gyönyörű termeiben rendeztek.

Az AI valójában már 5-7 éve nagyon sok szolgáltatás alapját adja, amelyet használunk (pl. bankok, térképalkalmazás), de azért esik róla sokkal több szó mostanában a médiában és másutt is, mert nemrég vált könnyen hozzáférhetővé a nagyközönség előtt – gondoljunk csak a ChatGPT és a Bing megjelenésére. Ezek nemcsak választ tudnak adni egyszerű és összetett kérdésekre, hanem többek között verset írnak, bármilyen képet elkészítenek, akár regényhosszúságú szövegeket generálnak megadott műfajban és témában, zenét írnak, számítógépes programokat készítenek, emberi hangot utánoznak és még ezer más dolgot csinálnak.

A jövőkutatók szerint a mesterséges intelligenciát bátran nevezhetjük „új fajnak”, mivel egy autonómiával rendelkező „lényről” van szó, amely már szinte családtag. „Hamarabb kérik a ChatGPT tanácsát a családtagok, mint a nagymamáét” – fogalmazott az egyik panelbeszélgetésen Dr. George Tilesch, az USA egyik mesterséges intelligenciával foglalkozó szervezetének vezetője. Ez tehát azt jelenti, hogy míg régebben az idős embereknél volt a tudás, a bölcsesség,

hirdetés

mára a gyerekek nem a nagyszüleiktől, hanem egy „mindenttudó” géptől kérnek tanácsot és információt.

Amelynek – tegyük hozzá – nincsenek érzelmei, személyisége vagy szeretete. Ilyen értelemben tehát nyilvánvalóan nem tud pótolni egy családtagot sem. A beszélgetésen – amelyet Aczél Petra kommunikációprofesszor vezetett – azt is kiemelték, hogy az AI sokkal gyorsabban kiismeri a gyerekeket, mint a saját szüleik, és emiatt jobban tud válaszokat adni a kérdéseikre, illetve személyre szabottan képes szórakoztatni őket. „Az, hogy a mesterséges intelligenciával a szülőket, nagyszülőket akarják helyettesíteni, valójában bűn, ami ellen fel kell emelni a szavunkat!” – hangsúlyozta George Tilesch. Ha még bárki azt gondolná, hogy ez nem jelentős része az életünknek, elég ránézni a számokra: csak a Siri nevű, kétirányú kommunikációt biztosító AI-szolgáltatást több mint 500 millió ember használja már most a világon.

Az Európai Bizottság oldalán a mesterséges intelligenciáról sokkal optimistább, annak előnyeit hangsúlyozó írásokat találunk: „A mesterséges intelligencia (MI) több téren is kínál előnyöket: javíthatja az egészségügyi ellátást, biztonságosabbá és környezetkímélőbbé teheti a közlekedést, növelheti az ipari termelés hatékonyságát, továbbá olcsóbbá és fenntarthatóbbá teheti az energiatermelést és -felhasználást. A mesterséges intelligencia segíthet megoldást találni a társadalom számos problémájára. Ahhoz azonban, hogy a legújabb technológiai újítások beváltsák a hozzájuk fűzött reményeket, fontos, hogy élvezzék az emberek bizalmát, a társadalom elfogadja őket.”

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Ezzel szemben a Demográfiai Csúcs résztvevői éppen arra figyelmeztettek, hogy ne fogadjunk el mindent, amit az AI kínál, hanem használjuk tudatosan, megfelelő keretek között. A felhasználók, vagyis a mi tudatosságunk kiemelten fontos ebben az időszakban, amikor még nincs szabályozva, mit tehet meg ez a rendszer és mit nem. A törvényi szabályozás ugyanis – ahogy más új technológiák és szolgáltatások esetében, úgy most is – késik.

Amir Mosavi, az Óbudai Egyetem professzora arra hívta fel a figyelmet, hogy az AI nagyon sok etikai aggályt is felvet: a kérdés az, hogy tudjuk-e olyan irányba terelni, ami a társadalmat és az értékek védelmét szolgálja?

„A valódi küzdelem az elménkben folyik. Edzeni kell a gyerekek és a felnőttek elméjét is, hogy képesek legyenek a kritikus gondolkodásra,

így meg tudják szűrni, mi az, ami építő, és mi az, ami inkább romboló a mesterséges intelligenciából rájuk nézve” – összegezte.

Bár sok ponton még a sötétben tapogatózunk, és nem látjuk, hova fut ki mindez vagy van-e valós alapja a félelmeknek, egy biztos: van felelősségünk abban, hogy felszólalunk-e az ellen, ha az AI túllép az egészséges határokon az életünkben. Ahogy abban is, miben vagy kiben bízunk igazán: Istenben, aki a világot teremtette, vagy a mesterséges intelligenciában, amely próbál istent játszani?

Szilágyi Anna 

Borítókép - Fotó: Dreamstime.com
Blog Szilágyi Anna Tudósítás
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás