Papp Miklós görögkatolikus pap és családapa ezúttal is Tolsztoj egyik idézete kapcsán elmélkedik – a már szokásos vasárnap esti rovatában!

Papp Miklós görögkatolikus pap és családapa ezúttal is Tolsztoj egyik idézete kapcsán elmélkedik – a már szokásos vasárnap esti rovatában!

Ma kísérik utolsó útjára II. Erzsébet brit királynőt, ez az esemény pedig, nyugodtan mondhatjuk, hogy történelmi jelentőségű lesz, hiszen a világ országainak vezetői teszik tiszteletüket a szigetországban. De vajon milyen történelmi helyzetben hagyja itt a korábbi brit uralkodó a világot? Többek között erre is kerestük a választ emlékező írásunkban!

Hétfő délelőtt rég nem látott elérési számokat produkál a 777 blog, az olvasottság az egekben, s ez most – mint régen oly sokszor – ismét Hodász András atyának köszönhető. Ezekben az órákban azonban nem bátorító, inspiráló üzenetek keltik fel az emberek érdeklődését, sokkal inkább a bánat, a csalódottság, a félelem és a szomorúság – s talán a düh –, ami rátelepszik legtöbb olvasónk szívére. „Kilépett Hodász atya” – mondják sokan, hozzátéve: ők már rég féltek ettől. Ugyanakkor éppen most lenne igazán fontos, hogy tisztán lássunk, s ne értsük és magyarázzuk félre a megismerhető információkat.

Hodász András atyát saját kérésére egy évre felmentette a papi szolgálat alól Erdő Péter bíboros. Véleménycikkünk a témában.

Vasárnap esti lelki írásában Papp Miklós görögkatolikus pap és családapa az imádságról – és annak helyéről – elmélkedik.

Minket, keresztényeket sokszor ér az a kritika, hogy búskomorak vagyunk, túlságosan el vagyunk foglalva a bűnösségről való elmélkedéssel. Ebben az értelemben Krisztust csak a szenvedés útján kísérjük el, a föltámadás utáni örömben ,,magára hagyjuk”. Egy egyedülálló szobrászati remekmű szemléletmódváltásra int ezzel kapcsolatban – íme a péliföldszentkereszti Via Lucis örömút, Párkányi Raab Péter Kossuth-díjas szobrászművész alkotása.

A jegyesség időszakában nem csak az esküvőszervezés körül forog minden. Igyekszünk lélekben is felkészülni a házasságra, az életre szóló elköteleződésre. A következő személyes hangvételű cikkben azokat a gondolataimat fogalmaztam meg, melyek a szüleim válása óta foglalkoztatnak, de súlyukat csak most éreztem meg igazán.

Teljesen elvarázsol az a világ, amelybe e könyv által kerültem. Megismerhettem egy autista fiú gondolkodását, empátiát ébresztett bennem. Miközben összebarátkoztunk, egy lebilincselő detektívtörténet és egy szomorú családi dráma közepén is találtam magamat.
Farkas Zolek könyvajánlója a nyári szünet után.
