A média különböző felületein sajnos sokszor a pánikkeltéssel találkozunk az utóbbi hetekben a koronavírus-járvány kapcsán is. Fontos, hogy ezekből az információkból ki tudjuk szűrni azokat, amelyek tényleg fontosak számunkra.

A média különböző felületein sajnos sokszor a pánikkeltéssel találkozunk az utóbbi hetekben a koronavírus-járvány kapcsán is. Fontos, hogy ezekből az információkból ki tudjuk szűrni azokat, amelyek tényleg fontosak számunkra.

A kísértővel való állandó küzdelmünk kiemelt időszakába léptünk. Olyan az ember életében a nagyböjt, mint a sportolóknak az olimpia. Az elméletben elsajátított ismereteket és az edzéseken produkált eredményeket kell a versenyek versenyén megőrizni, túlszárnyalni és felállni a dobogó legmagasabb fokára.

A napokban egy dicsőítésen az „Erő van a te nevedben, Jézus” kezdetű éneket énekeltük a közösségi alkalmon, melynek egyik sora, hogy „ingyen adtad a megváltást”. Ekkor villant be a gondolat a fejembe, hogy többek között miért lehet, olyan nehéz felfognunk a megváltás értékét.

Legyen szó gyerekről, fiatalról, felnőttről vagy idősről, rengeteg olyan helyzet van, amikor nehéz döntések előtt állunk életünk során. Mi segíthet ilyenkor, hogy jó döntést hozzunk? Egyáltalán mindig van jó és rossz döntés?

Nagyböjt elején sokat olvashatunk arról, hogy miről is mondhatunk le ebben az időszakban. Szerintem viszont jobban jelképezi a helyzetet, ha úgy gondolkozunk, mit tudnánk felajánlani Istennek.

Ha pedig vak vezet világtalant, mind a ketten gödörbe esnek.

Kedves Ilka vendégszerzőnket mélyen elgondolkodtatta egy kísérlet, amely során embereket egy kényelmes szobába zártak öt napra, ahová semmilyen kommunikációs eszközt nem vihettek magukkal. Dermesztő reakciókat váltott ki belőlük az eltöltött idő, többen közülük elkezdtek magukba beszélni, volt aki a villanykörtékkel kezdett el veszekedni.

Vasárnap esti szokásos írásában ezúttal a fiatalok házasodási „kedvéről” ír Bese Gergő atya, akit alaposan elkeserített, hogy egyre idősebben köteleződnek el a magyarok.
