Legyen szó gyerekről, fiatalról, felnőttről vagy idősről, rengeteg olyan helyzet van, amikor nehéz döntések előtt állunk életünk során. Mi segíthet ilyenkor, hogy jó döntést hozzunk? Egyáltalán mindig van jó és rossz döntés?
Gyerekkorunktól kezdve, ha akarjuk, ha nem, szembesülünk vele, hogy életünk során folyamatosan kis és nagy döntéseket kell hoznunk. Gondoljunk csak arra, hogy az óvodából milyen iskolába megyünk. Itt azért még többnyire szüleink döntenek, de emlékszem, hogy amikor én voltam hasonló helyzetben, azért megkérdezték tőlem, hogy a kettő közül melyik iskolát választanám inkább és valóban oda is mentem, amit mondtam (és nem is bántam meg). Aztán az általános iskolában milyen idegen nyelvet kezdünk tanulni, mit szeretnék sportolni vagy milyen zenét tanulnék. Itt is lehet szülői ráhatás, de egyre jobban a saját kezünkbe kerülnek a dolgok és bizony nekünk kell meghozni a döntést.
Aztán következik, hogy négy-, hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumban szeretnék-e tanulni.
Ráadásul folyamatosan azt halljuk, hogy jól kell dönteni, mert ez befolyásolja majd életünket.
Aztán jönnek az érettségi és a továbbtanulás újabb súlyos terhei, majd szinte még fel sem fogod, de már az egyetemen kell eldöntened, hogy merre szeretnél szakosodni és miből írod a szakdolgozatot. Ha pedig véget érnek a tanulmányok – vagy esetleg már a diákévek alatt –, el kell dönteni, hogy hol szeretnék vagy legalábbis hol lesz lehetőségem dolgozni.
Arról nem is beszélve, hogy a rengeteg döntés mellett még nem is beszéltünk életünk talán legnagyobb döntéséről, hogy kit választunk házastársunknak. Ennek aztán végképp nincs pontos receptje. Természetesen tennünk kell érte, de nem biztos, hogy akkor jön el a nagy Ő, amikor mi akarjuk.
Ezzel a kis gondolatmenettel azt szerettem volna hangsúlyozni, hogy bár valóban rengeteg nagy és fontos döntés van életünk során, de ne féljünk ezektől, mert ezek kimenetelét jelentősen befolyásolhatjuk, ha odafigyelünk a kis döntéseinkre. Ezek talán nem kapnak akkora hangsúlyt a mindennapokban, de tapasztalatom szerint, ha már gyerekkorunktól kezdve igyekszünk minél többször kis döntéseket is meghozni, akkor az, ami igazán számít a jövőnk szempontjából. Gondolok itt például arra, hogy elvégzem-e iskolai vagy otthoni kötelességeimet. Dönthetek úgyis, hogy nem fontos megírni a leckét és majd megcsinálja a házimunkát más, de ha hagyjuk, hogy ez a hozzáállás a személyiségünk része legyen, akkor felnőttként is kihat majd a döntéseinkre.
Természetesen a kamaszkor velejárója, hogy előfordul, amikor háttérbe szorítjuk a tanulást és elblicceljük az otthoni teendőket. De az mégis fontos, hogy amikor kicsit már megkomolyodunk, akkor ismerjük fel, hogy bizony a kis döntéseinket kell először meghozni, ahhoz, hogy a nagyok is sikeresek legyenek.
Azt pedig szintén fontosnak tartom, hogy ne féljünk attól, hogy jó vagy rossz döntést hozunk egy adott élethelyzetben. Természetesen vannak rossz döntések, de sokszor ez nem jelenthető ki. Mert lehet sokszor azt hisszük a körülöttünk állók tanácsai miatt, hogy valóban jó és rossz között kell dönteni, de ha tisztában vagyunk a helyzetünkkel, akkor bármelyik utat is választjuk, abból ki tudjuk majd hozni a maximumot, ha hiszünk is a döntésünkben.
A legfontosabbat pedig a végére hagytam.
Minden nagyobb döntésemnél sokat segít, ha Isten segítségét is kérem,
hogy adjon bölcsességet nekem és az ő belátása szerint tudjak cselekedni. Bár lehet néha elfelejtem és csak később jut eszembe, hogy milyen fontos támaszom van, de az biztos, hogy ha a segítségét kérem, akkor csak jó döntés létezik.
Hortobágyi Tibor
Még nem érkezett hozzászólás