„A keresztények nem pletykálnak, csak imatémákat cserélnek” – szól a frappáns és némi öniróniával fűszerezett mondat. Van, hogy pletykálkodunk, csak nem nevezzük nevén? Lehet-e egyáltalán úgy beszélni a másikról – aki épp nincs jelen –, hogy az ne pletyka legyen? Nem egyszerű kérdések.
Zárt körű klub vagy a „világ világossága” az egyház? Mi történne, ha végre kilépnénk a templom falai mögül? Mi haszna az egyháznak a XXI. században? Összeomlást vagy megújulást hoz a jövő? – ehhez hasonló kérdésekre kereste a választ a „Szólj be a papnak” rendezvénysorozat hétfői estje. A vita nem olyan volt, mint amire számítottam, csalódnom kellett – de elérték, hogy magamba nézzek az est után, szóval már volt értelme elmenni.
Papp Miklós görögkatolikus pap és családapa minden vasárnap este komoly lelkiségi írással ajándékozza meg a 777 olvasóit: ezúttal is Tolsztoj naplója ad ihletet!
Időnként napvilágot látnak olyan statisztikák, melyek bemutatják, mennyire veszteséges „vállalkozás” gyermeket nevelni. De vajon jó döntés-e odáig merészkedni, hogy pénzben mérjük az emberi életet?
Ez a versike jutott eszembe Csanádi Imrétől az új tanév küszöbén, még az én olvasókönyvemben volt benne… Négygyermekes apaként írom mindezt, három iskolás csemetével, akik közül egy először lépi át az iskola kapuját, egy pedig felső tagozatos lesz. Vajon mit hoz nekik az új tanév?
A This is us, magyarul Rólunk szól egy 6 évados, igazán zseniális drámasorozat, amelyet neked is szívből ajánlok, ha még nem láttad (ha pedig már láttad, akkor újranézésre). A történet egy családról szól, őket kísérjük végig: egy férfi és nő megismerkedésétől kezdve a gyerekek megszületésén át egészen a felnőtté válásukig, a negyvenes éveik végéig követhetjük nyomon az életüket.
Vasárnap esténként Papp Miklós görögkatolikus pap és családapa írásai jelennek meg a 777-en: ezúttal a haragról, megbocsájtásról, a túlzott érzékenységről – és a „kitömjénezésről” olvashatunk!
Sokszor imádkozzuk, főleg katolikus körökben esténként, hogy „Nyugodalmas jó éjszakát és a jó halál kegyelmét adja meg nekünk a mindenható Isten”. De mi az a jó halál? Létezik egyáltalán halál, ami jó?