„Mielőtt anya lettem, sosem gondoltam volna, mekkora luxus nyugodtan végigülni a vasárnapi szertartást. Azt sem gondoltam, hogy a világ összes ideje a kezemben van, amit imádkozásra fordíthatok.” Stibrányiné Harmati Dóri blogja az anyaságról.
Kategória
Harmati Dóra
Az anyaságtól nem válunk automatikusan jobb emberekké. Sőt, a legrosszabbat hozza ki belőlünk néha. Ha ezt beismerjük, lehetőségünk lesz mégis a fejlődésre.
Lángoló erdők a tengeren túlon, véres háborúk a Közel-Keleten – minden pillanatra jut egy katasztrófa, ami sötét árnyékot vet a mindennapjainkra. Vajon szükséges-e nekünk emberekként mindenről tudnunk, ami a világban történik?
„Állunk a szülőszobán az üvöltő csecsemővel a kezünkben, mi, férfiak, és nem értjük, mi történt. Eddig ugyanis nem mondta senki, hogy mi is újra megszületünk, csak ezúttal apaként” – Véssey Miklós könyve egy újszülött édesapa első lépéseiről.
Az illúziók kergetése senkinek nem tesz jót, de vajon mennyire hasznos, ha halálra rémisztjük az első gyermeküket váró párokat?
Tegnap még izgatottan vártuk a locsolókat, mára azonban visszazuhantunk a szürke hétköznapokba. Az ünnep elmúlt, már csak a maradék sonka és tojás emlékeztet rá a hűtőben.
Senki sem figyelt az idei Oscar-gálára, míg egy pofon el nem csattant. Azóta is mindenki a pofonról beszél, és nem a színészek teljesítményéről. Megrendezett volt a közjáték, vagy az est házigazdájának viccét találta túlzónak Will Smith? Az érő pofonról, és ami mögötte lehetett.
Szerintem sokan ugyanúgy érzünk az ukrán-orosz konfliktus kapcsán. Én napok óta ezzel kelek, ezzel fekszem. Különösen azzal a lánnyal, akit eddig a keresztény tartalmak miatt követtem Instagramon, de most, egy héttel a kisbabájuk születésének kiírt időpontja előtt menekülni kényszerülnek férjével. Kismamaként ezek alapján én is sok mindent átértékeltem.
Az évszakok körforgása gyönyörű mintája annak, hogyan állandósul a mi életünkben is a változás.
Dönthetsz az aggodalmaskodás ellen!