November elején, mindenszentek és halottak napján virágba és gyertyafénybe borulnak a temetők. Emlékezünk azokra a szeretteinkre, akiket elveszítettünk. A síroknál megállva óhatatlanul előtörnek a fájdalmas emlékek, melyeket a szeretett személy elvesztése révén átéltünk. A Bizony, Isten! Youtube csatornán elérhető „Jézus és…” sorozatból a „Jézus és a gyász” címet viselő epizódot szemléztük, melyben közeli szeretteiket eltemető emberek beszélnek arról, ők hogyan élték meg ezeket a helyzeteket Istenbe kapaszkodva.
A rózsafüzérről szóló sorozat korábbi részeiben tanúságtételeket olvashattatok a rózsafüzér erejéről, és fiatalokat kérdeztem arról, miért imádkozzák naponta és mik a tapasztalataik. Eddig a rózsafüzérnek az egyéni térben tetten érhető kegyelmi hatásairól beszéltünk, most viszont kilépünk a belső ima világából a közösségi színtérre. A cikk-sorozat befejező részében az otthonunk kényelméből, mégis közösen végzett imádság lelkeket összekapcsoló erejéről olvashattok, valamint utánajártunk annak a jelenségnek, hogy miért látni több város közterületein imádkozó férfiakat rózsafüzérrel a kezükben.
A katolikus egyházban számtalan hagyomány van, melyek egy része mai, a dolgok nagy részét relativizáló korunkban kérdéseket vet fel. Miért van szükség a cölibátus fenntartására? Miért csak férfiak lehetnek papok, a nők miért nem? Miért kell a pap ahhoz, hogy bűnbánatot tartsak? Sokunkban felmerülhetnek ezek a gondolatok, de talán soha nem mertük megkérdezni. A Uspace podcastban azonban – többek között – ezekre is válaszolt Fábry Kornél püspök atya.