Pünkösd nem az az ünnep, amelyet a fogyasztói társadalom is ünnepel. Ez pedig bennünk is azt az érzést keltheti, hogy nem is olyan fontos ünnepről van szó.

Pünkösd nem az az ünnep, amelyet a fogyasztói társadalom is ünnepel. Ez pedig bennünk is azt az érzést keltheti, hogy nem is olyan fontos ünnepről van szó.
Amikor azt mondom, hogy ti, én, tehát mindannyian influenszerek vagyunk, akkor nem egy trendre, népszerűség-hajhász , könnyű megélhetést kereső dologra gondolok, hanem arra, hogy felelősségünk van. Keresztényként elképesztően fontos, hogy kicsit influenszerkedjünk.
Az ENSZ egyik új tanulmánya szerint a világon minden kilencedik ember éhezik. Mi pedig mégis elégedetlenek vagyunk az életünkkel.
Szerintem az eljegyzés után a legtöbb menyasszony felvásárolja a fél boltot párkapcsolati könyvekből, házasságra felkészítő bestsellerekből. Azonban be kell vallanom, hogy számunkra a vőlegényemmel a legfelkapottabb könyvek annyira nem jelentettek nagy katarzist, azonban egy kevésbé közkézen forgó írás igen.
A járvány következtében rengeteg hazai kisvállalkozás nehéz helyzetbe került. Hosszú évek kemény munkája és álmai foszlottak szét egyik pillanatról a másikra. Bár lassan enyhülnek a rendelkezések, de továbbra is fontos, hogy annak, akinek van, segítse azokat, akiknek a megélhetése veszélybe került.
Olyan könnyen bele tudunk süppedni a kétségbeesésbe, az önsajnálatba, a kilátástalanságba. Még azok után is, hogy Isten csodái végig kísérték eddigi életünket. Még Mózes is állandóan kételkedett, azonban Isten keményen figyelmeztette arra, hogy ki is ő valójában.
Rengeteg szó esik az érettségiről, de talán kevesebb az érettségizőkről. Akik tizenkét évet készültek erre, akik eddig mások kedvéért öltöztették virágba az iskolát és remélték, hogy egy nap értük fog díszbe borulni az épület. Ők most nem ballagnak sehová.
“Miért féltek ennyire? Még mindig nincs hitetek?” – kérdezi Jézus remegő tanítványaitól, miután lecsendesítette a tengert. Ugyanezt a kérdést nekünk is feltehetné.