„Az élet nagyon rövid, ezért nem érdemes olyasmivel vesztegetni az időt, ami nem szeretet” – vallotta Alberto és Carlo, akik mindketten fiatalon, huszonéves korukban hunytak el, radikális szeretetükkel mégis átformálták környezetüket, és ma is példaképek sokunk számára. Már folyamatban van mindkét fiú boldoggá avatása, és egészen rendkívüli módon egy peren belül kezelik a két barátot, akik ugyanahhoz a csoporthoz tartoztak közösségükön belül, és közös vágyuk volt, hogy Jézusért éljenek. Az Új Város magazin egy cikkét szemlézzük.










