Mit tanulhatunk Józseftől? Mikor válasszuk azt, hogy inkább csöndben maradunk? Mikor születik a csönd legmélyebb formája? Hogy őrizheted meg igaz emberségedet? – Az idei adventben Alpek Gergely terézvárosi káplán lelkiségi írásokkal készült nekünk, most, a második vasárnapon Szent József csöndjéről gondolkodhatunk közösen.
Az adventi időszak sokak számára ma csupán a karácsonyt megelőző sürgés-forgás ideje, ám a keresztény hagyományban jóval mélyebb valóságot hordoz: az Úr eljövetelére való készület misztériumát. Barsi Balázs OFM szerzetes atyát kérdeztük arról, mit jelent valójában ez a várakozás, és hogyan fedezhető fel benne Isten megelőző szeretete. A beszélgetés során szó esett arról is, hogyan őrizhető meg a karácsony szakrális jellege egy anyagiasodó kultúrában, milyen akadályai vannak ma az Istennel való találkozásnak, és milyen utat láthatunk a keresztény család megújulása felé. Balázs atya mély teológiai és lelkipásztori tapasztalatából kiindulva beszél a szeretet valódi természetéről, az alázat misztériumáról, az imádság tanulhatóságáról, valamint az Egyház előtt álló kihívásokról és tisztulási folyamatról. Szavai rámutatnak, hogy a kereszténység lényege ma is ugyanaz, mint kétezer éve – az élő Istennel való találkozás. Az alábbi interjú erre a mélységre hív: visszatérni a gyökerekhez, ahol a hit, a szeretet és az emberi méltóság újra értelmet nyer.
Ma az utolsó gyertyát is meggyújtjuk a koszorún, amely a szeretetet jelképezi – így tehát a hit, remény, öröm, szeretet teljessége válik eggyé. A múlt vasárnap Mária volt a középpontban, ma viszont Keresztelő Szent János, aki Jézus közelgő eljöveteléről és a bűnbánatról prédikált a népnek.
A harmadik vasárnap kiemelkedik a többi közül, az öröm vasárnapjának is nevezik. E napon az Úr eljövetelének közeledtét ünnepeljük. Ez a vasárnap az örömé: Szűz Máriát dicsőítjük, aki világra hozta Jézust.
Az adventi vásárokban nyüzsögve mindenhol találunk betlehemi jászlat, melynek eredete Assisi Szent Ferenc nevéhez köthető. Advent második vasárnapján eredjünk ennek a hagyománynak a nyomába.
Advent második vasárnapját bronzvasárnapnak is nevezzük, ilyenkor a második gyertyát is meggyújtjuk a koszorún, amely a reményt szimbolizálja. Az Úr reményt ébresztett a zsidóságban, hogy eljön a Messiás, aki közülük való lesz. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor.
Bár éppen csak belecsöppentünk adventbe, úgy érzem, hogy idén végre, talán életemben először, sikerült elkapnom valamit, amire eddig mindig annyira vágytam. Talán ez lenne életem legjobb adventje?
Az első vasárnapot általában a hit vasárnapjának szokás nevezni (ez jelöli Ádámot és Évát, akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást és az ebben való hit jelentőségét), valamint ez az egyházi év kezdetét is jelenti.
