Hamarosan itt az advent, a koszorúkészítés, a lelki készülődés és az ajándékok vásárlásának ideje. Tudtad, hogy az adventi koszorú négy gyertyája többféle szimbólumot is hordoz?
Bár advent negyedik vasárnapja idén sem marad el, igen rövid adventünk lesz, mivel a koszorún az első gyertyát csak december 3-án gyújtjuk majd meg. Ezzel kezdetét veszi az egyházi év, valamint a karácsonyi ünnepkör, mely egészen vízkeresztig, január 6-ig tart majd. Az advent szó a latin adventus Domini (az Úr eljövetele) kifejezésből ered, lényege a megtestesülésben közénk érkező Krisztus várása. Ideje és hossza a korai századokban alakult ki. A IV. században – amikor még vízkeresztkor kereszteltek – a keresztelésre szóló háromhetes előkészületi idő volt. Az V. században aztán nagyobb hangsúlyt kapott a Megváltó születésének ünnepére való felkészülés, amely Szent Márton napjától (november 24.) karácsonyig tartott. A mai, négy vasárnapos változatában valószínűleg Szent Simplicius pápa idejében jelent meg az V. század második felében. Érdekesség, hogy a görögkatolikusoknál az adventi idő nem 4, hanem 6 hétből áll.
Az első adventi koszorút Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el 1839-ben szekérkerékből. Ezen az óriási koszorún még 24 gyertya állt: négy nagy fehér, melyeket vasárnapokon gyújtottak meg, és 20 kisebb piros, melyeket hétköznapokon. Az általa alapított hamburgi gyermekotthonban kifüggesztették a koszorút, és az árvaházat minden nap eggyel több gyertyaláng ragyogta be. Az evangélikus lelkész ötletét egyre több helyen vették át, így katolikus körökben is a 20. század első felében. Elsőként Kölnben helyeztek ki adventi koszorút, amely már négygyertyás, fenyőágakkal díszített volt.
A hagyományos adventi koszorú három lila és egy rózsaszín gyertyából áll, a színek többféle jelentéssel bírnak. A lila szín a böjt, a bűnbánat, az önvizsgálat színe – jól jelképezi, hogy az adventi időszak, csakúgy, mint a húsvétot megelőző, nem csupán a várakozás, hanem a böjt ideje is. A koszorún lévő egyetlen rózsaszín gyertya az örömöt szimbolizálja; elérkeztünk a félidőhöz, örömmel tölthet el minket, hogy a várakozás hamarosan a végére ér, és Krisztus eljön hozzánk. A rózsaszín gyertya ugyanakkor Szűz Máriát is szimbolizálja, egyúttal arra is utal, hogy a harmadik vasárnapon kisebb hangsúlyt kap a bűnbánat. Előfordul, hogy a koszorú közepére egy fehér gyertya is kerül, mely magát Jézus Krisztust jelképezi. Ezt a gyertyát csak a december 24-i éjféli mise után gyújtják meg.
A gyertyák külön-külön is jelentéssel bírnak. Az első lila gyertya jelképezi a hitet, a második a reményt, a sorban a harmadik – a rózsaszín – az öröm gyertyája, míg a negyedik gyertya – mely ugyancsak lila – a szeretetet szimbolizálja.
A középkorban a négy vasárnap további jelentéssel bővült, az Úr négy eljövetelét állítja szemünk elé: először a megtestesülésben, másodszor a kegyelemben, harmadszor a halálunkban, negyedszer pedig az ítéletkor jön el.
További cikkeink a témában:
hirdetés
