2024. 05. 02.

Radikálisan korlátoznák a fiatalok okostelefon-használatát

Egyre több ország igyekszik a törvény útján is védeni a kiskorúakat a közösségi média és az okostelefonok ártalmaitól. Franciaországban 13 éves korig tiltanák az okostelefont és 18 éves korig a közösségi oldalakat; hazánkban pedig bekerült a magyar gyermekvédelmi törvénycsomagba a kiskorúak pornográfia elérésének korlátozása. Miért fontosak ezek a szigorítások? Mit lehet még tenni, hogy a gyerekek mentális egészsége is védve legyen?  

Radikálisan korlátoznák a fiatalok képernyő-használatát Franciaországban: az okostelefonokat 13 éves korig, a közösségi médiát 18 éves korig tiltanák – írta meg a The Guardian oldal. A szigorúbb korlátozásokat a Macron francia elnök által felállított szakértői bizottság javaslatcsomagja tartalmazza. A cél, hogy megóvják a gyerekeket a káros hatásoktól.

Az irányelvek szerint

három éves korig egyáltalán nem lenne szabad képernyő elé engedni a gyerekeket,

11 éves korig legfeljebb hagyományos, internetes hozzáférés nélküli telefont javasolnak, okostelefont csak 13 éves kor után engednének. Korlátoznák az iskolai telefonnyomkodást is, szerintük általános iskolákban még oktatási célra sem kellene táblagépet vagy más digitális eszközöket adni a gyerekeknek.

Az Egyesült Államokban is elkezdtek foglalkozni a gyerekek védelmével, csak más irányból: a cél ott az, hogy az eszközgyártókat és az alkalmazásfejlesztőket – mint amilyen az Apple és a Google – is szabályozni lehessen, hogy ne jusson el a gyerekekhez erőszakos és pornográf tartalom. Ennek a felelőssége eddig ugyanis a nagy techcégeket nem, csak a szülőket terhelte.

Mi a helyzet hazánkban? Az Axioma Központ Az online gyermekvédelem axiomája című tanulmányban foglalkozott részletesen a témával. Ebben elsősorban azzal foglalkoznak, hogy a gyerekek a saját okostelefonjukon rendkívül korai életkorban korlátlanul hozzáférnek a pornóhoz. „Az okoseszközök elterjedése következtében a legtöbb kiskorú már 11–13 évesen találkozik pornográf tartalmakkal. Egy amerikai felmérés szerint a 14–18 éves fiúknak a 84%-a, a lányoknak pedig az 57%-a nézett már online pornográfiát. Ezeket az anyagokat egyre nagyobb arányban fogyasztják gyermekek, akiknek a jelentős része akaratán kívül találkozik ilyen tartalmakkal. Magyarország Alaptörvényének XVI. cikke kimondja, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Az internetes pornográfia veszélyes termék, a gyermekek jogainak mindhárom szféráját veszélyezteti, ennek ellenére legálisan hozzáférhető hazánkban” – mutat rá dr. Filemon Norbert kutató.

Április végén bekerült a magyar gyermekvédelmi törvénycsomagba az online gyermekvédelem axiómája, a kiskorúak pornográfia elérésének korlátozása. Ez azért nagy előrelépés, mert

ha elfogadják a törvényt, az megvédi a gyermekeket az életkoruknak nem megfelelő tartalmaktól.

Eszközt ad a szülők kezébe azzal, hogy egyfajta szűrt internetet kérhetnek a gyermekeiknek, melyen az NMHH által feketelistára tett oldalak nem lesznek elérhetők.

Jonathan Haidt amerikai szociálpszichológus A szorongó nemzedék című könyvében arról ír: semmi nem indokolja, hogy 14 évesnél fiatalabb okostelefont kapjanak, és ő is felvinné a közösségi platformok alsó korhatárát. Szerinte az, hogy a fiatalokat kontroll nélkül a közösségi média platformokra engedték, az emberiség történetének egyik legnagyobb léptékű, gyerekeken végzett társadalmi kísérlete volt, anélkül, hogy bárki tisztában lett volna azzal, milyen következményekkel járhat mindez.

Haidt szerint az okostelefon naponta órákat vesz el a gyerekek életéből, amit a barátaikkal vagy családjukkal is tölthetnének. Emellett a tinédzserek túl sokáig maradnak ébren miatta, amikor pihenésre lenne szükségük, de a folyamatos értesítések és üzenetek elvonják a figyelmüket a koncentrációt igénylő feladatoktól is, illetve egyre nehezebben képesek figyelni valamire néhány percnél tovább. A szociálpszichológus ezért – a francia szakértői csoport mellett – radikális, kollektív és törvényi változásokat sürget. 

Fotó: Dreamstime

A virtuális világ egyre magával ragadóbbá válik, és egyre nagyobb mértékben okoz függőséget. Ma a Z generációt sújtó mentális egészségügyi válság az egyik legsúlyosabb probléma, nemcsak Amerikában, hanem Európában is.

Székely András, az Európai Szövetség a Depresszió Ellen (EAAD) hazai képviselője a 777-nek adott korábbi interjújában elmondta: „Nekünk még van hova visszanyúlni, de azoknak a fiataloknak, akik ebben az internetes, információhalmazzal teli világban nőnek fel, sokkal kevesebb kapaszkodójuk van. Az interneten mindenben van egy halom választási lehetőség, és pszichológiai tény, hogy minél több választási lehetőséget adnak valakinek, annál elégedetlenebb lesz a végeredménnyel. A közösségi média platformjain látjuk, hogy mások hogy élnek, mikből maradunk ki, mit csinálnak, ezek befolyással vannak ránk, például

negatív hatással lehetnek az énkép alakulására.”

A kutató kitért arra is: kutatások is igazolják, hogy növekedett a szorongással küzdők és az önsértés előfordulásának száma. „Nagyon sokat lendítene az ügyön, ha tudnának kihez fordulni a gyerekek, ha mernének többször kapcsolódni személyesen. Sokszor látok olyat, hogy csak leülnek egymás mellé és nyomkodják a telefonjukat, még egymással is ott beszélgetnek” – mutatott rá a jelenségre.

A közelmúltban sok olyan hírről hallhattunk, hogy több fiatal TikTok-kihívásba halt bele, például amikor saját magukat fojtogatták a lájkokért. „Ezek a drasztikus esetek, amelyekről hírt hallunk, de azért nem itt kezdődik a probléma. Ha nem adunk nekik útmutatást, hogy mit kezdjenek azzal, hogy látszólag mindenkinek boldog az élete – persze csak a posztolt képek alapján –, az elviheti őket rossz irányba. Az influenszerek a fiatal generációra óriási hatással vannak, fontos lenne őket is felkészíteni, hogyan kommunikáljanak bizonyos témákban, mert akár életek múlhatnak ezen.

Az University College London antropológusainak csoportja több mint egy éven át dokumentálta Írországtól Kamerunig a világ kilenc országában az okostelefon-használatot, és arra jutott, hogy az emberek ugyanúgy éreznek az eszköz iránt, mint ahogyan otthonuk iránt. „Az okostelefon már nem egy eszköz, amit használunk, hanem olyan, mint egy hely, ahol élünk. Ennek hátulütője az emberi kapcsolatok számára az, hogy bármikor, legyen az egy együtt töltött étkezés, egy találkozás vagy közös program, a velünk lévő személy egyszerűen csak eltűnhet, ‘hazamehet’ az okostelefonjához” – fogalmazott a kutatást vezető Daniel Miller.

A megfigyelések szerint az okostelefon csökkenti a valódi, fizikai otthonunk elsődleges menedékként betöltött funkcióját. Az alkalmazottaktól sok helyen elvárják, hogy a munkahely elhagyása, a munka befejezése után is elérhetők maradjanak. Egy gyerek, akit társai online piszkálnak, zaklatnak, ma már kevés nyugalmat találhat – ha találhat – otthonába hazatérve.

Mindezek mellett kapcsolatok mennek tönkre, legalábbis hidegülnek el, folyamatosan zaklatottak és ingerültek vagyunk, számolgatjuk a like-okat és az Instagramot görgetve nem értjük, miért is csúszunk letargiába. Folyamatos az összehasonlítgatás, a „de jó neki, bezzeg az én életem romokban” típusú gondolatok. Mindez fokozottan igaz a fiatalokra, akiknek még – életkorukból fakadóan – nincsenek olyan erős szűrőik, hogy megkülönböztessék, mi befolyásolja őket pozitívan, és mi negatívan az okostelefonok által közvetített információrengetegből.

Huszti Zoltán katolikus pap így fogalmazott a 777-nek a fiatalok körében is tapasztalt okostelefon-függésről: „A gyerekek nagy része itt keresi értékességének visszaigazolását, és ha elveszed tőlük a gépet, azt egzisztenciális válságként élik meg.”

Hamar Donát coach és vlogger a saját tapasztalatait osztotta meg korábban: „Azon kívül, hogy mérhetetlen időmet veszi el, nálam még az irigység merült fel elég erőteljesen. Neki mért van ennyi követője? Ő miért nyaral ott, én miért nem? Neki de jó autója van… Teljesen hamis képet mutat az életről, hiszen a többség a legszebb pillanatait rakja fel agyonszerkesztve. Tehát az ő legjobb napjait hasonlítod a te legrosszabb napjaidhoz. És meg vagyunk lepődve, hogy rosszul érezzük magunkat?”

De pontosan milyen veszélyei lehetnek a személyes életünkre, kapcsolataira nézve ennek a fajta függésnek?

„Stressz, szorongás, depresszió, elmagányosodás, szociális elszigetelődés,

csökkent teljesítmény a munkában, kapcsolatokban, iskolai teljesítményben, kreativitásban, figyelem- és koncentrációs zavarok. Sokan épp a szorongástól, magányosság elől menekülnek az okostelefon-használatba, de pontosan ezeket mélyíti is a kialakult függőség és így ördögi kör alakul ki” – hívta fel a figyelmet Kovács Janka pszichológus.

A szakember azt tanácsolja: tudatosítsuk az irreális félelmeket és gondolatokat a telefonhasználat kapcsán! Például: „Kell-e azonnal tudnom arról, ha…?, Hány órát szánok mobilozásra egy napomból? Szeretném-e megtisztelni a velem szemben ülőt a teljes figyelmemmel?” Szülőként pedig a legjobb módszer, ha jó példát adunk a telefon egészséges mértékű használatáról a gyerekeknek.

 

Forrás: The Guardian, 444, Axióma

Okostelefon-függés, a tömegek drogja

Borítókép - Fotó: Dreamstime.com
Hírek Szilágyi Anna
hirdetés