Blog, Harmati Dóra

Ez az advent más, mint a többi

Ez az év, ez az advent, ez a karácsony más lesz, mint a többi.

Különböző szívvel indulunk útnak a várakozás útján. Vannak, akik gyászolnak, mások aggódnak a szeretteikért vagy akár saját életükért. 

Nem tudom, titeket hogyan érint ez a helyzet, de én úgy látom, hogy átértékeltük az ünnep jelentőségét. Vajon tudunk-e találkozni a szeretteinkkel? Vajon milyen lesz a járványhelyzet karácsonykor? Rengeteg megválaszolatlan kérdés tolong a fejünkben. 

Bármennyire is fájdalmas az idei év, számomra a karácsony közeledte felüdülést jelent. Feledteti a borzalmakat, a nehézségeket, és közelebb hozza a Megváltót. Idén mintha minden olyan tisztább lenne, kevesebb a zavaró zaj. 

Kicsit megfosztva érezhetjük magunkat ebben az adventben és mégis olyan teljes minden! Mintha kötelező elcsendesedésre lennénk ítélve: nem kerülhetjük meg, hogy ne tekintsünk egy kicsit magunkba. Ebben az adventben elmaradnak a különféle céges és közösségi karácsonyok, de több lesz a személyes elcsendesedés.

Ez a világjárvány rákényszerít minket arra, hogy a hitünket komolyabban vegyük. Mit gondolunk a halálról? Miért is jött el a Megváltó? Tényleg hisszük, hogy örök életünk lehet Krisztusban? Rengeteg lényeges kérdést kell feltennünk ebben az adventben, miközben várjuk azt, aki egyedül békét tud hozni a szívünkbe.

„Íme, a szűz fogan méhében, és fiút szül, és Immánuélnak nevezik majd” – ami azt jelenti: Velünk az Isten. (Mt 1,23)

Borítókép: Unsplash
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás