Blog, Martí Zoltán

Ég a gyertya, ég!

Merem remélni, hogy nem vagyok egyedül azzal a különös, örömteli érzéssel, amely advent kezdetekor tetőtől-talpig átjár engem. Számomra a legkedvesebb hetek most jönnek, amikor hiába van kint hideg és fagy, belül mégis a várakozás izgalma és a szeretet okozta melegség járja át az embert. 

Pótolhatatlan időszak ez, amikor megalapozhatod, hogy a karácsony tényleg valódi ünnep legyen, hogy ne csak a rég nem látott rokonokat és a töltött káposztát ünnepeld, hanem Isten egyszülött Fiát, aki emberré lett, hogy örök életünk lehessen! Mi ez, ha nem valódi örömünnep? 

Arra bátorítalak, hogy merd gyermeki örömmel és lelkesedéssel átélni ezt az adventet! Hogy az elkövetkező hetek szóljanak arról, hogy visszatérhetsz Istenhez, hogy hálát adhatsz az életedért, az örömeidért, miközben vársz. Rá vársz!

Akkor is, amikor hóban-fagyban a roráté misére mész reggel, akkor is amikor lemondasz egy apróságról, amikor meglátod a szegény emberben Isten képmását, amikor rámosolyogsz valakire az utcán. Hozza elő a lehető legjobb énedet advent! 

Kívánom, hogy ez a gyönyörű időszak, ne csak a munkáról, a vizsgákról, a plázák tömött világáról szóljon, hanem a valódi megújulásról, az Isten közelségének a felfedezéséről. 

És ha így lesz, akkor csodálatos hetek várnak rád!

Még nem érkezett hozzászólás