Sokat beszélnek arról manapság, hogy egyre kevesebb a hit. Mondván ezt úgy, hogy gyakorlatilag a hitnek nincsen tudományos mértékegysége. Mégis miben mérhető meg az ember hite?
Tettekben:
Talán ez az első, ami esetleges válaszként eszünkbe juthat. És nem is rosszul, mert a hit a tettekben tud a legnyilvánvalóbban megmutatkozni. Szent Jakab apostol levelében is erről beszél:
hirdetés„ahogy lélek nélkül halott a test, a hit is halott tettek nélkül” (Jak 2,26).
Ugyanakkor, másik oldalról sokan bírálják azokat a tetteket, amelyek nagyzásukkal a maguk előrébbvalóságát próbálják hirdetni, mint például a farizeusok tettei. Maga Jézus is bírálta valamilyen szinten a gyakorlatot, de inkább ennek szélsőséges formáját, a tettetést. A hit és a tettek csak együtt működnek rendesen. A hitünket tettekkel kell igazolnunk, de cselekedeteink mögött eközben legyen igazi hitbeli meggyőződés is.
Imában:
Ahhoz, hogy a kezdeti megismerésnél közelebb kerüljünk Istenhez, és a belé vetett hithez, ahhoz bizony kapcsolatot is kell tartanunk vele. Az Istennel eltöltött idő nagyon jól megmutatja a hitnek az erősségét egy emberben, de akár egy egész közösségben is.
„Lélekben kell imádni az Istent” (Jn 4, 24)
A tetteinket sokszor jó, ha megelőzi a mérlegelés, ezt pedig Isten színe előtt imában tudjuk a legjobban elvégezni. Ahol az ima jól működik, ott a hit is erős lesz.
Meggyőződésben:
Talán elsőre furcsának tűnhet ez a pont, ugyanakkor szerintem kicsit sem elhanyagolható a fontossága. A hitünknek vannak olyan pontjai, amiket egyszerűen csak el kell fogadnunk. Személy szerint a hitemben való első megerősödést akkor éltem meg, amikor rájöttem, hogy ez
a kereszténység egy nagyszerű jó dolog, és piszok jó kereszténynek lenni.
Ezután pedig kikutattam, hogy miben is kell hinnem, ahhoz, hogy kereszténynek vallhassam magam. Mihez kell ragaszkodnom, hogy Krisztus tanítványa lehessek? Nem mindig könnyű, de igenis biztosnak kell lennünk abban, hogy miben hiszünk. Részben visszautalnék egy korábbi írásomra: Merjük a hitet tanulni!
Szeretetben:
Nagyon szeretem János evangéliumát és leveleit, mert ő beszél a legtöbbet a szeretet fontosságáról. Talán a legfontosabb tanítása ez:
„Isten a szeretet” (1Jn 4,8).
Ami a legfontosabb megnyilvánulása egész keresztény létünknek az az, hogy mennyire teszünk tanúságot a szeretetünkről. Aki szeret, az hisz is, remél is, és Istenben él.
Akkor szilárd és virágzó a hit, ha ezek közül mindegyiket megtalálhatjuk. Akár magunkban, akár közösségünkben. Ha viszont legalább egy is sérül, az már azzal járhat, amire a bevezetőben is utaltam. Nagyon értékes hitünk van, vigyázzunk hát arra, hogy amikor az Úr Jézus eljön közénk, akkor tevékeny, meghitt, erős és szerető hitet találjon bennünk. Akkor fogjuk mi is őt megtalálni szívünkben.
Kiss Máté
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás