2017. 11. 24.

3+1 tanács, hogy ne kelljen bocsánatot kérned

Rájöttem, hogy a lelkivezetésben a leggyakoribb kérdés valamilyen konfliktussal kapcsolatos: hogyan kérjek bocsánatot, hogyan béküljek ki, hogyan bocsássak meg stb. Nem lehet mindenre választ adni egy blogbejegyzésben, de itt és most összeszedek néhány szempontot, amit ha figyelembe veszel, lehet, hogy el se jutsz addig, hogy bocsánatot kelljen kérned, mert idejében megoldódik a helyzet.

1. Vállald a konfliktust!

Jól kezdődik, mi? Ha te most valami pacifista szöveget vártál ebben a cikkben, akkor csalódást kell, hogy okozzak. A konfliktusok helyes kezelésének első feltétele, hogy vállald a konfliktust. Miért? Volt már dolgod olyannal, aki nem ismerte be, hogy megbántották, csak éreztette, és magában dühöngött? Ilyenkor iszonyú kellemetlen tud lenni bármilyen közös program. A harag, a sértettség nincs kimondva, de ott lóg a levegőben, megmérgezi a beszélgetést, agyoncsapja az egész estét. Még kellemetlenebb, ha az illető gyűjtögeti a sérelmeket egészen addig, míg egyszer csak kirobban belőle, és egy adagban rád zúdítja az egészet (rendszerint ráadásul a robbanást valami apróság okozza, tehát nem is érted, hogy épp mi a baj). Szóval: vállald a konfliktust! Mondd ki, hogyha megbántottak, ha harag van benned! Legalább annyira felelős vagy azért, hogy a másik tudja, mi zajlik benned, amennyire ő felelős azért, hogy akarja tudni, és meg akarjon érteni. (Persze a stílus nem mindegy!) Ha arra a kérdésre, hogy “Mi a baj?” az a válaszod, hogy “Semmi.”, akkor ne csodálkozz, hogy a másik ezt készpénznek veszi, és nem kérdezősködik tovább. Amit nem mondunk ki, azt nem lehet megoldani. Tanuld meg megfogalmazni az érzéseidet, és felvállalni őket a másik előtt! És tanuld meg meghallgatni a másikat is!

hirdetés

2. Legyen reális önismereted!

Az önismeret két dologban is segít: először is jó, ha tudod magadról, hogyan reagálsz érzelmileg túlfűtött helyzetben. Hirtelen haragú vagyok, vagy épp el szoktam nyomni az érzéseimet? Ha veszekedés van rögtön csípőből tüzelek, vagy épp fél órával később jut eszembe, hogy mit kellett volna mondanom? Ahhoz, hogy jól kezeld a helyzetet, hasznos, ha előre tudod, hogy hogyan fogsz reagálni, így nem ér téged sem váratlanul, fel tudsz készülni, mondjuk ki tudsz találni technikákat, amikkel segíthetsz a helyzet megoldásán. Pl. hirtelen haragúaknak jó technika a számolás 10-ig, de ha te olyan ember vagy, akinek rendszerint később jut eszébe, hogy mit kellett volna mondania, akkor néhány jó  és asszertív mondatot begyakorolhatsz előre, amiket aztán ha konfliktus adódik, feloldják a fagyottságodat. Másodszor: az önismeret abban is segít, hogy tisztában legyél vele, pontosan mit érzel, és azt miért érzed. A vitáknak általában felszínesek a témái, de a haragot valami sokkal mélyebb dolog miatt érezzük. Pl. vitatkozhatunk, hogy tíz percet, vagy tizenötöt késtél, de ami igazán zavar, hogy nem tartasz elég fontosnak, hogy időben elindulj, és ne várakoztass. Ha erről beszélünk, sokkal közelebb kerülünk a megoldáshoz, mintha felszínes dolgokon vitatkozunk.

3. Kerüld az erőszakot!

Az erőszaknak minden formáját! Talán most azt gondolod, hogy ez rád nem vonatkozik, hiszen  keresztény körökben talán nem szokott tettlegességig fajulni egy vita, ám nem csak fizikai erőszak létezik! Ezen a téren mi, emberek rendkívül kreatívak vagyunk! Megsértődés, érzelmi zsarolás, fenyegetés, “nem beszélek veled” típusú mondatok, ezek mind-mind az erőszak technikái, amelyek végső soron arra irányulnak, hogy a másik azt tegye, amit te akarsz, vagy ha megbántott, akkor lehetőleg kutyául érezze magát. Ha te járkáltál már napkon át megnyúlt arccal, némán azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy mindenki számára egyértelművé tedd, hogy a világ igazságtalan, és te vagy a nagybetűs Áldozat, sőt Mártír, akkor pontosan tudod, hogy miről beszélek. Az erőszak nem megoldás, ráadásul megbénítja a helyzetet, megakadályozza a továbblépést, plusz hihetetlen sebességgel rombolja le a két ember közötti bizalmat.

+1. Ne úgy tekints a konfliktusra, mint egy harcra, hanem mint egy problémára, amit közös erővel meg tudtok oldani!

Most gondolj vissza a legutóbbi vitára! Mi volt benned? Ha az az érzés, hogy “győznöm kell, muszáj, hogy enyém legyen az utolsó szó”, akkor rátaláltunk egy alapvető problémára. Ha a konfliktusban mind a két fél azon töri a fejét, hogy hogyan nyomja el a másikat, mit mondjon, amitől a másik megnémul vagy visszavonulót fúj, akkor abból harc lesz, és a harcnak nem megoldása van, csak győztese. Ezzel viszont az a baj, hogy hiába győzöl, győzelmed kérész életű, és hamar elér téged a veszteség, mert elveszíted a legfontosabbat: a másik embert. Ezt mondjuk a BKV-ellenőrrel folytatott vitában nem érzed feltétlenül súlyosnak, de ha már mondjuk a párkapcsolatodban éled meg, hogy egyre jobban eltávolodtok egymástól, akkor talán érted, hogy mire gondolok. A konfliktus nem harc, hanem egy probléma, amit meg kell oldani. És ha mindketten ezen dolgoztok, ha mindkettőtöknek fontosabb a kapcsolat, a másik ember, mint a saját igaza, akkor nincs olyan probléma, amit ne lehetne megoldani.

Szóval igazából ennyi a lényeg:

“Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük! Ez a törvény és a próféták.” (Mt 7,12)

 

Hodász András

Blog Hodász András
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás