Az Úr Jézus hétköznapjai – 777
Egyéb

Az Úr Jézus hétköznapjai

Elgondolkoztál már valaha azon, hogy Jézus hogyan élt itt a földön? Nehéz néha belegondolni, hogy Jézus Krisztus valóban emberré lett köztünk.

Szerintem néha hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy körülötte egyik csoda a másikat érte, és hogy minden napja a Bibliába illő történet volt. De ő három teljes éven át tanított, és az evangéliumok nem fedik le ezt az egész időszakot.

El tudod képzelni az átlagos napjait?

Valószínűleg voltak kedvenc ételei és reggeli szokásai és a sok járástól fájt és poros volt a lába, miközben az izzadtság a szemébe folyt a tűző júdeai napon; és voltak vízhólyagjai és csuklott és megfázott és talán még horkolt is.

 

Gondolj minden egyes alkalomra, amikor nevetett vagy sírt. Fogadni mernék, hogy voltak belső viccei a tanítványokkal. Képzeld el, hogy belső poénjaid vannak azzal a személlyel, aki a lélegzetet adja a nevetéshez.

És voltak emberi képességei is: tudta, hogyan kell házat építeni és főzni és kimosni a ruháit és olvasni.

Milyen lehet odanyújtani Neki az ételt az asztalnál, vagy ökölpacsit adni Jézusnak? Vagy az időjárásról és hasonló lényegtelen semmiségekről beszélni vele.

Talán néha, amikor János elálmosodott, nekidőlt Jézusnak, és hallgathatta a szíve dobogását.

Talán volt olyan éjszaka, amikor valamelyik tanítvány nem tudott aludni, ezért kimászott a hálózsákjából, és kint meglátta Jézust, amint egy sziklának támaszkodva ül és felnéz a mennybe; aztán együtt ültek és nézték a csillagokat.

(Az univerzum Istene felnéz rövidlátó szemeivel az Általa teremtett égre, és a tanítvány annyira szeretné megkérdezni, hogy milyen volt megformálni minden egyes csillagot; aztán ránéz azokra a kérges emberi kezekre, és valami mélyen megremeg benne.)

Képtalálat a következőre: „jesus and his disciples”

Gondoltál már arra, hogy annyival több átlagos nap volt, mint csodával teli, hogy a tanítványok néha majdnem meg is feledkeztek róluk?

Ahogy Ő megy és borrá változtatja a vizet és ötezer embert jóllakat egy gyerek ebédjéből és a halott Lázárt élve vezeti ki a sírból; és nekik eláll a lélegzetük.

Nem azért, mert nem várták el Istentől, hogy megtegye a lehetetlent; hanem attól a tudattól, hogy ez az Isten közöttük él.

Nem a csodák azok, amik felfoghatatlanok…

Az fordításért köszönet egy kedves olvasónknak.

Forrás: windsswept.tumblr.com

 

Képek: YouTube, lds.org, Cineplex

 

Előző bejegyzés Következő bejegyzés

Még nem érkezett hozzászólás

Szólj hozzá