2017. 06. 05.

Hogyan mentettem meg a házasságom?

Richard Paul Evans nagy népszerűségnek örvendő amerikai író, könyvei a bestseller-listák élén helyezkednek el. Saját honlapján egy blogot is vezet, melynek világszerte rengeteg követője van. Ezen a blogon írt őszintén a válás szélére jutott házasságáról és végül annak megmentéséről, melyet a Családinet.hu fordított magyarra.

Éveken keresztül Keri, a feleségem és én csak küzdöttünk. Nem is tudom pontosan, mi hozott össze minket, mivel az biztos, hogy a személyiségünk cseppet sem passzol. Minél hosszabb ideje voltunk házasok, annál szélsőségesebb különbségek törtek a felszínre. Amikor aztán a hírnév és a vagyon is belépett az életünkbe, a helyzetünk fikarcnyit sem lett könnyebb, a problémáink tovább súlyosbodtak. A nyomás közöttünk odáig fokozódott, hogy egy-egy turné a könyvekkel megváltásnak bizonyult, még úgy is, hogy bőven megfizettük az árát a viszontlátáskor. A veszekedések annyira gyakorivá váltak, hogy már elképzelni is nehéz volt egy békés párkapcsolatot. Már örökösen csak védekeztünk, közben erődnyi érzelmi védőfalat építettünk a szívünk köré. A válás szélén álltunk, már többször beszélgettünk is róla.

Épp az egyik könyvemmel turnéztam, amikor tetőzött az egész. Már megint nagyon összevesztünk, ezúttal telefonon, amikor is Keri fogta és rám rakta a telefont. Ott voltam egyedül, magányosan, ráadásul frusztrált és dühös voltam. Akkor úgy éreztem, elértem a határaimat.

Ez volt a pillanat, amikor Istenhez fordultam. Igazából nekitámadtam. Nem tudom, hogy imának lehet-e nevezni, amikor ráförmedsz valakire, de az biztos, hogy roppant elkötelezetté váltam ott és akkor. Ott álltam az Atlanta állambeli Buckheadben, a Ritz-Carlton szálló zuhanyában és üvöltöttem Istennel. Azt ordítottam, hogy a házasságom rossz és nem bírom tovább.

Amennyire gyűlöltem a válás gondolatát, legalább annyira fájdalmas volt arra gondolni, hogy akár csak egy percig is együtt maradjunk tovább. Össze voltam zavarodva. Nem tudtam rájönni, miért olyan nehéz a házasság Kerivel, hiszen mélyen tudtam, hogy ő egy jó ember. Azt is tudtam, hogy én egy jó ember vagyok, de akkor miért nem jövünk ki egymással? Miért vettem el valakit, aki ennyire különbözik tőlem? Miért nem változott meg ő?

hirdetés

Végül teljesen berekedve és összetörten összerogytam a vízfolyam alatt és zokogni kezdtem. A kétségbeesés legmélyén voltam, amikor az isteni szikra megérintett: “Rick, őt nem tudod megváltoztatni. Változtasd meg önmagadat.”

Abban a pillanatban imádkozni kezdtem. “Istenem, ha én nem tudom megváltoztatni őt… változtass meg Te engem!” Imádkoztam késő estig, utána még másnap is hazáig, a repülőgépen. Imádkoztam, ahogy otthon beléptem az ajtón, és üdvözöltem a feleségemet, aki olyan rideg volt, hogy alig fogadta az üdvözlést. Aznap éjjel, ahogy ott feküdtünk az ágyban centikre – valójában fényévekre – egymástól, jött az ihlet és már tudtam, mit kell tennem.

Következő reggel átgurultam az ágyon az ő oldalára és megkérdeztem:

– Mivel tehetném jobbá a napodat?

Keri dühösen nézett rám. – Mi van?!

– Mivel tehetném jobbá a napodat? – ismételtem.

– Nem tudsz ilyet- felelte. Hogy érted? Miért kérdezed ezt?

– Úgy értem, ahogy mondom. Csak szeretném tudni, hogy mivel tehetném szebbé a mai napodat.

Cinikusan rámnézett és így szólt: – Igazán tenni akarsz valamit? Akkor menj és pucold ki a konyhát.

Biztosan azt várta, hogy begurulok, ám én csak bólintottam, felkeltem és rendbe tettem a konyhát.

Következő nap ugyanezt kérdeztem: – Mivel tehetném jobbá a napodat?

Az orra és a szeme összeszűkült, de ezúttal rögtön válaszolt: – Pakold ki a garázst!

Mély levegőt vettem, hiszen már volt egy roppant fárasztó nap a hátam mögött, ennek ellenére ő mégis ezt kérte most tőlem. Kísértést éreztem, hogy lehordjam, de helyette csak azt mondtam: – Oké- és a következő két órát a garázs kipakolásával töltöttem el. Keri nem igazán tudta, mit gondoljon.

Következő reggel, következő kérdés: – Mivel tehetném jobbá a napodat?

Keri kifakadt: – Semmivel! Nem tehetsz semmit, amitől jobb lenne! Hagyd abba, ezt az ostoba kérdezősködést!

– Sajnálom, – mondtam – de nem tehetem. Megállapodtam magammal és ezt nem szeghetem meg. Szóval: mit tehetek, hogy jobb legyen a napod?

– Miért csinálod ezt? – kérdezte.

– Azért, mert fontos vagy nekem te, és a házasságunk is – válaszoltam.

A történet folytatását itt tudjátok elolvasni.

Forrás: csaladinet.hu

kép: pixabay.com

Egyéb Szemle
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás