Blog

Mit sem aggódom

„Mit sem aggódóm, nem féltem életem csak hogy végig fussam a pályát. És feladatom teljesítsem, melyet Jézus bízott rám.” Talán ez a Sillye Jenő dalszövege fejezi ki leginkább azt az érzést, amelyet szeretnék megosztani Veletek.

Elég sokunkkal előfordulhatott már az, hogy ezernyi kérdéssel foglalkozunk, melyek nyomasztanak és felemésztenek, mert válaszokat keressünk rájuk. Miért? Ez a kérdés hangzik el legtöbbször bennünk. És nem tudunk rájönni, miért. Miért kellet ennek így történnie? Miért pont én? Miért pont most? Van, hogy már annyira kétségbeesünk, hogy Istent kérjük számon, miért nem ad választ?! Pedig ad, ebben biztos vagyok.

Csak lehet nem rögtön, lehet nem úgy, ahogy várod, és ahogy akarod.

Mi a helyes? Jó úton járok? Mit érzek? Mit gondolnak mások? és folytathatnám… Ezek a kérdések miatt nem tudunk felszabadulni, ezek mind gátolnak minket. Gátolják a boldogságunkat, gátolják az érzelmeinket és leginkább az Isten kapcsolatunkat.

Amikor észrevettem magamon, hogy görcsösen ragaszkodok az érzéseimhez, és a kérdésekhez, amik bennem voltak, rájöttem, hogy már nem is a jelenben élek, hanem vagy a múltban és próbálom onnan megválaszolni magamnak, miért történtek így a dolgok, vagy a jövőben próbáltam megtalálni azt, amit kerestem. Egyik nap meghallgattam a Hillsong : Oceans című számot. Ebben volt számomra a megoldás. Egyre többször hallgattam meg ezt a zenét, egyre jobban átjárta a szívemet, és minden szava kezdte átformálni a gondolataimat. Lassan azt is észrevettem, hogy már nem is keresem a válaszokat, mert rájöttem a kulcsra. A kulcsra ami, mindent nyit.

Nem vagyok egyedül. Isten velem van, és Ő segít át ezen. Rájöttem, hogy teljesen meg kell Benne bíznom. Bárhogy is történnek a dolgok, Rá tudjam bízni magamat, a tenyerébe helyezni életemet, hiszen ott jó helyen van. Bárhová is hív, menjek. Ne nézzek hátra, fogjam a kezét, és Ő majd vezetni fog. Nem kérdőjelezem meg. Nem teszem fel többé azt a kérdést, hogy miért? Mert ez a hit, ez a bizalom, mindennél fontosabb. Még ha bizonytalan is vagyok lépéseimben, akkor is tudjam, hogy mellettem lesz, és ha elesnék, megtart. Nem látok mindent előre, de tudom, hogy bárhogy is alakul, azzal Istennek terve van, és bízom Benne annyira, hogy elfogadjam azt is, hogy a dolgok néha nem úgy alakulnak, ahogy én szeretném, és most talán fáj és nehéz ezt elfogadni, de hiszek Benne, hiszem, hogy ez így lesz jó.

Isten olyan nagy kegyelmet adott nekem, amiért nagyon hálás vagyok. Mert tudom, hogy egyedül nem lennék ennyire erős, érzem fizikailag, hogy a mellkasomat feszíti ez az erő, és ez olyan nyugalommal tölt el, hogy Vele vagyok, Vele együtt járok az úton, hogy azt nem lehet szavakba önteni. Megtapasztaltam Isten szeretetét, ami eszméletlen hatalmas. Minél többet imádkozom hozzá, és megtalálom a mindennapjaimban, annál jobban bízom Benne. Annál jobban szeretem Őt!

Nélküle nem menne, nélküle nem tartanék ott, ahol vagyok. Ő az, aki tart, és mélységben is megtartja hitem. Mert hiszem, hogy vár rám valami jó, valamiért keresztül kell mennem mindezen, és tanít valamire. Fontos, hogy tanulni tudjunk, abból a helyzetekből, amiket átéltünk. Hogy észre tudjuk venni a saját hibáinkat, és azt is, hogy mikor nem én voltam a hibás és nem magamat okolni mindenért. Ehhez bölcsességet kell kérnünk Istentől, hogy ezeket megtudjuk különböztetni. Ezt a hitet senki, és semmi nem veheti el tőlünk. A hit Bennünk van. És ami a legfontosabb, hogy Isten a jelenben van, ott kel keresni, és ott kell megtalálni! Ne a múlton rágódjunk, ne a jövőtől féljünk, éljük meg helyesen a jelent. És akkor megtapasztaljuk Őt!

Ha körülzár a sötétség, azt mondom én: Áldott legyen az Úr neve!

Török Rozália

Támogasd Te is a 777 evangelizációját!

Ne feledd, a megosztással evangelizálhatsz!

Előző bejegyzés Következő bejegyzés

Még nem érkezett hozzászólás