Az Iszlám Állam több mint két éves rémuralma után októberben megindult a “Jövünk, Ninive!” hadművelet a város visszafoglalására. A három vallás számára is fontos város felszabadítói a műemlékek pusztulása és a szent helyek meggyalázása mellett az elmúlt évek legsúlyosabb humanitárius katasztrófájával szembesülnek.
Ninive! Micsoda pusztulás! Ugyan ki fog megszánni? Hol keressünk neked vigasztalókat?
Náhum próféta a Kr. e. 7. században írta meg jövendölését Ninive közelgő pusztulásáról. Mezopotámia egyik legnagyobb városa ekkor már több mint egy évezrede (!) az Asszír Birodalom büszkesége, virágzó kulturális központja volt. A város a Bibliában is több helyen szerepel: legismertebb ezek közül Jónás próféta története. Ninive alapítását azonban már a Teremtés könyve is leírja, Náhum könyve pedig elejétől végéig a város pusztulásáról jövendöl. Ez be is következett Kr.e. 612-ben – a kétezerhatszáz éves prófétai szavak azonban sajnos ismét aktuálissá váltak.
hirdetés
A Jónás próféta sírja fölé emelt mecset. Az Iszlám Állam 2014-ben felrobbantotta. [Fotó: Roland Unger]
Az ókori Ninive területét mára bekebelezte az iraki Moszul. A régi név azonban nem merült feledésbe: a környező területek alkotják a Ninivei Kormányzóságot. Az ISIS előtti időkben a város három vallás híveinek is fontos zarándokhelye volt. Különösen Jónás próféta sírját keresték fel sokan. Jónás történetét az Ószövetségen kívül a Korán is elbeszéli, ezért a prófétát az iszlám hívei is tisztelik. Pontosan ez nem tetszett az Iszlám Államnak: Moszul elfoglalása után egyik első dolguk volt a sír fölé épített mecset felrobbantása.
A mecset romjairól idén januárban készült fénykép
Az ISIS két és fél éves rémuralma alatt a város több mint százezer fős keresztény kisebbsége gyakorlatilag eltűnt – erről nemrég a 777 is írt -, de menekülnek sííták, szunniták, zsidók, örmények egyaránt. A Ninivei Kormányzóság népessége 2014 óta egymillió fővel csökkent. A Moszul körül létrehozott hatalmas sátortáborokban jelenleg körülbelül 200 ezer menekült él – ők azok a szerencsések, akik élve kijutottak az ostromlott városból. Becslések szerint további 700 ezren rejtőzködhetnek még a romok között. Ahogy utcáról utcára halad előre a város felszabadítása, úgy nő a menekültek száma: csak az elmúlt két hétben 50 ezer embert kellett elszállásolni. Pedig a menekülés – és a segítségnyújtás – nem egyszerű: az Iszlám Állam aknamezőkkel, mesterlövészekkel, még vegyi fegyverekkel is gyilkolja a szökni próbáló civileket. Ráadásul a terroristák beépülnek a menekültek közé is: nem könnyű megkülönböztetni egy segítségre szoruló embert egy élő bombaként használt merénylőtől.
Menekülttábor építése Moszul mellett. Az ENSZ több mint 50 ezer sátrat szállított a Ninivei Kormányzóságba.
A “Jövünk, Ninive!” hadművelet példaértékű összefogást hozott: sííta irániak, szunnita kurdok és keresztény amerikaiak harcolnak vállvetve a város felszabadításáért. Ugyanilyen összefogásra van szükség a humanitárius segítségnyújtásban és az imádságban is. Jónás könyvének végén Isten megkegyelmez Ninivének. Ezúttal az egész keresztény, zsidó és iszlám világ együtt kérheti Istent: könyörüljön Ninivén, a nagy városon.
Az Iszlám Állam több mint két éves rémuralma után októberben megindult a "Jövünk, Ninive!" hadművelet a város visszafoglalására. A három vallás számára is fontos város felszabadítói a műemlékek pusztulása és a szent helyek meggyalázása mellett az elmúlt évek legsúlyosabb humanitárius katasztrófájával szembesülnek.
Ninive! Micsoda pusztulás! Ugyan ki fog megszánni? Hol keressünk neked vigasztalókat?
Náhum próféta a Kr. e. 7. században írta meg jövendölését Ninive közelgő pusztulásáról. Mezopotámia egyik legnagyobb városa ekkor már több mint egy évezrede (!) az Asszír Birodalom büszkesége, virágzó kulturális központja volt. A város a Bibliában is több helyen szerepel: legismertebb ezek közül Jónás próféta története. Ninive alapítását azonban már a Teremtés könyve is leírja, Náhum könyve pedig elejétől végéig a város pusztulásáról jövendöl. Ez be is következett Kr.e. 612-ben - a kétezerhatszáz éves prófétai szavak azonban sajnos ismét aktuálissá váltak.
[caption id="" align="aligncenter" width="438"] A Jónás próféta sírja fölé emelt mecset. Az Iszlám Állam 2014-ben felrobbantotta. [Fotó: Roland Unger][/caption]Az ókori Ninive területét mára bekebelezte az iraki Moszul. A régi név azonban nem merült feledésbe: a környező területek alkotják a Ninivei Kormányzóságot. Az ISIS előtti időkben a város három vallás híveinek is fontos zarándokhelye volt. Különösen Jónás próféta sírját keresték fel sokan. Jónás történetét az Ószövetségen kívül a Korán is elbeszéli, ezért a prófétát az iszlám hívei is tisztelik. Pontosan ez nem tetszett az Iszlám Államnak: Moszul elfoglalása után egyik első dolguk volt a sír fölé épített mecset felrobbantása.
[caption id="" align="aligncenter" width="451"] A mecset romjairól idén januárban készült fénykép[/caption]Az ISIS két és fél éves rémuralma alatt a város több mint százezer fős keresztény kisebbsége gyakorlatilag eltűnt - erről nemrég a 777 is írt -, de menekülnek sííták, szunniták, zsidók, örmények egyaránt. A Ninivei Kormányzóság népessége 2014 óta egymillió fővel csökkent. A Moszul körül létrehozott hatalmas sátortáborokban jelenleg körülbelül 200 ezer menekült él - ők azok a szerencsések, akik élve kijutottak az ostromlott városból. Becslések szerint további 700 ezren rejtőzködhetnek még a romok között. Ahogy utcáról utcára halad előre a város felszabadítása, úgy nő a menekültek száma: csak az elmúlt két hétben 50 ezer embert kellett elszállásolni. Pedig a menekülés - és a segítségnyújtás - nem egyszerű: az Iszlám Állam aknamezőkkel, mesterlövészekkel, még vegyi fegyverekkel is gyilkolja a szökni próbáló civileket. Ráadásul a terroristák beépülnek a menekültek közé is: nem könnyű megkülönböztetni egy segítségre szoruló embert egy élő bombaként használt merénylőtől.
[embed]https://www.youtube.com/watch?v=wnHbFHN40Ys[/embed]Menekülttábor építése Moszul mellett. Az ENSZ több mint 50 ezer sátrat szállított a Ninivei Kormányzóságba.
A "Jövünk, Ninive!" hadművelet példaértékű összefogást hozott: sííta irániak, szunnita kurdok és keresztény amerikaiak harcolnak vállvetve a város felszabadításáért. Ugyanilyen összefogásra van szükség a humanitárius segítségnyújtásban és az imádságban is. Jónás könyvének végén Isten megkegyelmez Ninivének. Ezúttal az egész keresztény, zsidó és iszlám világ együtt kérheti Istent: könyörüljön Ninivén, a nagy városon.
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás