Blog, Hodász András

Ne féljünk a pszichomókustól!

Néhány héttel ezelőtt Lindka írt arról, hogy bátran gyertek hozzánk, papokhoz tanácsért. Most visszadobom a labdát.

Mit teszel, ha elromlik a mobilod? Mobilszervízbe viszed. Mit teszel, ha nem indul a kocsid? Elvontatod az autószervízbe. Mit teszel, ha fáj a fogad? Nagy levegő, és indulás a fogorvoshoz! Tiszta sor. És a lélek betegségeivel mi a teendő?

Lelkivezetésben újra és újra szembesülök vele, hogy van az emberekben egy alapvető félelem a pszichológiával, vagy úgy általában a pszichológusokkal szemben. (Annak ellenére, hogy a pszichológiai könyvek rendszeresen az eladási listák élén végeznek.) Van, hogy beszélgetek valakivel, és közben úgy látom, hogy az ő problémájára az én végzettségemmel nem tudom a megoldást, ekkor általában felvetem, hogy bizony egy szakemberrel kéne megbeszélnie a dolgot. Erre rendszerint rögtön jön a felháborodott válasz: “Nem vagyok én bolond!”. No. Azt éppenséggel én sem mondtam. Ha bolond lenne, nem ajánlgatnék szakembert, hanem inkább adnék egy divatos, extrahosszúujjú, hófehér nyugipulcsit. Miért félünk a pszichológustól?

Minden ember életében eljöhet a pillanat, amikor a megoldandó problémák túlnőnek rajta. Ilyenkor nagy segítség tud lenni valaki, akinek el lehet mondani, aki kívülről látja a helyzetet, és tud célzottan kérdezni, mert ezt tanulta. Ismeri a psziché folyamatait, és tud segíteni abban, hogy ha elakadtunk, a jó irányba haladjunk tovább. Nem olyan nagy dolog ez, hiszen az elménknek megvan a maga immunrendszere, sokszor önmagától megoldódik a helyzet. Ám ha úgy érezzük beleragadtunk a kátyúba, nem szégyen segítséget kérni! Természetesen érdemes olyan pszichológust keresned, akinek az értékrendje megegyezik a tiéddel, és nem kezd el arról győzködni, hogy minden problémád alapja, hogy elhiszed amit a Bibliában olvasol. (Magyarországon amúgy rengeteg hívő pszichológus és mentálhigiénés szakember van, kedvedre válogathatsz.)

A pap elsősorban az Istenkapcsolat doktora, a pszichológus pedig az önmagaddal, a múltaddal, emlékeiddel való kapcsolatot gyógyítja. Igen, van átfedés a kettő között, magam is szoktam időnként pszichológiai jellegű tanácsot adni, de néha be kell látni, hogy bizonyos helyzetek túlnőnek az én képzettségemen. A probléma akkor van, ha én ezt belátom, de te nem. Tudod mit? Vakbélműtétet sem vállalok!

És extrának egy ideillő vicc:

– Doktor úr, doktor úr! Kérem segítsen! Borzasztóan hasogat a fejem!
– De hát én a teológia doktora vagyok!
– Hogy manapság milyen betegségek vannak…!

Borítókép: 3d white psychologist with a patient. 3d image. Isolated white background.

Ne feledd, a megosztással evangelizálhatsz!

hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás