Párás, esős, szomorú őszi időben érkeztem meg a gútai Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpont udvarára. Nem én voltam az egyetlen: a nagy többségben magyarok lakta csallóközi város közel kétszáz diákot látott vendégül a tudományok napja alkalmából.
A tudomány a vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak.
Az Einsteintől származó idézet volt a mottója annak a rendezvénynek, amelynek keretében hat vendég előadó tartott rendhagyó tanórákat az iskolában. Ezeket az alkalmakat sok diák megirigyelné: volt például személyes beszámoló ázsiai kerékpártúráról; szó esett logikai fejtörőkről, nagy csatákról, atomerőművekről vagy éppen a menedzserek mindennapjairól. Az előadások után került sor a Heuréka! tudománytörténeti vetélkedőre, és még Rubik-kocka történeti kiállítást is bemutattak. Az eseményről számos napilap és az országos közszolgálati televízió is beszámolt.
A legnagyobb sikert vitathatatlanul a látványos kémiai kísérletek aratták. „Akkorát durrant, hogy majdnem kiment az ablak” – számolt be lelkesen (és némi túlzással) egy tizenkét év körüli fiú, majd el is tűnt a következő tanteremben, hogy néhány perc múlva már a történelem nagy csatái kössék le a figyelmét. Az iskola méreteit látva hihetetlennek tűnt, hogy ekkora rendezvénynek ad otthont. A kicsi, földszintes épület szó szerint megtelt gyerekekkel, még az ebédlőből is előadóterem lett. Egy-egy tanórát körülbelül ötven diák kísért figyelemmel, általános iskolások, gimnazisták vegyesen, sőt, még néhány egyetemista is. Ennek ellenére egy pisszenést sem lehetett hallani, a feltett kérdésekre pedig valóságos kézerdő emelkedett a magasba.
„Először csak magunknak szerveztük, de aztán egyre több iskola jelezte, hogy ők is szívesen részt vennének az eseményen.” – magyarázta Decsi Katalin igazgató. „Kereshetnénk nagyobb helyet, de szeretjük itt tartani a rendezvényt, szeretjük ezt az iskolát, a családias légkört.”
A családias légkör valóban tapintható volt. A legkisebb tanteremből ezúttal tanári szoba lett, ahol a szünetekben süteménnyel, pogácsával kínálták a vendégeket. Mindent az iskola dolgozói készítettek. A kis létszámú, de annál lelkesebb tanári kar bámulatos gördülékenységgel irányította a programot. „Ez a nap számunkra is ünnep” – mondta Herceg Melinda matematikatanár – „végre mi is a padokba ülhetünk”. A kis iskola tanárija egycsapásra a tudományos közélet színtere lett. Az előadások végeztével az eredeti szerepét visszanyert menzán közös ebéddel fejeződött be a program – legalábbis az előadók számára, mert a diákokra még várt a délutáni tudományos vetélkedő.
Az apró gútai iskola tanárai a magas szakmai színvonalnak és a családias légkörnek ritka együttesét tudták megteremteni. A meghívott vendégek között sikeres könyvek szerzői, az ELTE és a Nagyszombati Egyetem kutatói és a győri Robotikai Oktatóközpont vezetője is szerepelt. A Tudományok Napja azonban nem csak a tudományokról szól, hanem az együttműködésről is. „A rendezvény célja felkelteni a közép- és alapiskolás diákok érdeklődését a tudományok világa iránt, valamint ápolni a baráti kapcsolatokat, az együttműködést a régióban működő iskolák, azok diákjai és tanárai között.” – áll az esemény meghívójában, és a szervezők nem a levegőbe beszélnek. Huszonöt iskolából érkeztek diákok a határ mindkét oldaláról, a 170 gyerek mellett pedig 40 pedagógust is vendégül láttak. Az idén tizedik alkalommal megrendezett gútai Tudományok Napja egy egyszerű iskolai rendezvényből az egész régió meghatározó eseményévé nőtte ki magát. A szervezők lelkesedését és a gyerekek érdeklődését látva ez a legkevésbé sem meglepő.
Leelőssy Ádám
Még nem érkezett hozzászólás