Néhány éve karácsony előtt egy gyárban dolgoztam, amikor az ott kihelyezett karácsonyfára pillantva először eszembe jutott, hogy vannak olyan emberek karácsonykor, akik nem otthon ülnek a meghitt családi légkörben, fogyasztva az édesanya által elkészített legfinomabb ételeket. Vannak benzinkutasok, mentősök, tűzoltók, rendőrök, ügyeletesek az erőművekben, kórházakban… „Karácsonykor sem állhat meg az élet” – mondhatja sokaknak a főnök. És sajnos igaza van.
Felmerül a kérdés, hogy akkor ezek a hősök, akik ilyenkor is dolgoznak, nem is tudják ünnepelni a karácsonyt? Ugyanúgy túl lesznek rajta, mint egy másik napon, aztán minden kezdődik elölről? Az az igazság, hogy ehhez nem kell munkába lenni, meghitt környezetben is érezhetjük úgy, hogy az egésznek semmi értelme. Jézusnak mi szüksége arra, hogy megemlékezzünk a születésnapjára, ha az év többi napján nem foglalkozunk vele? Különleges lesz ez számára?
A karácsonyban szerintem az az igazán jó, hogy a mi akaratunktól függetlenül is van. Jézus a mi akaratunktól függetlenül is megszületett. Attól még, hogy mi nem készültünk fel, Ő feltétel nélkül vállalja az emberi létet. Függetlenül, hogy milyen állapotban vagyunk, dolgozunk, depressziósak vagyunk, vagy bármi egyéb élethelyzetben, Ő megvált minket. A terve változatlan.
hirdetés„Mert a hegyek megindulhatnak, és megrendülhetnek a halmok, de az én szeretetem nem hagy el soha, és veled kötött békeszövetségem nem inog meg.” – Iz 54,10
hirdetés
