A nyári szünetet követő első 777 OFFLINE vendége Böjte Csaba erdélyi ferences szerzetes volt. Összegyűjtöttük a nekünk legjobban tetsző mondatait, gondolatait – szubjektív szemezgetés egy nagyszerű este után!

A nyári szünetet követő első 777 OFFLINE vendége Böjte Csaba erdélyi ferences szerzetes volt. Összegyűjtöttük a nekünk legjobban tetsző mondatait, gondolatait – szubjektív szemezgetés egy nagyszerű este után!

Amikor először láttam és hallgattam őt, hatalmas erőt adott. Nehéz élethelyzetet segített hittel átvészelni. Lelkesített és mélységeket tárt fel, pedig nem mélyteológiai előadást és nem motivációs tréninget tartott. Önmagát adta.

Pio atya egy azon kevés szentek közül, akik Krisztus szenvedésének a jeleit hordták a testükön, a stigmákat. A köröm-környéki, illetve a lándzsa okozta sebek mellett Szent Pio magán hordozta azokat a sebeket is, amik Jézuson a kereszt cipelése miatt jelentek meg a váll környékén, amiről azért tudunk, mert Jézus felfedte Szent Bernátnak.

„Isten a csend terében lakik bennünk. Mindnyájunkban vagy egy ilyen belső csöndes hely. Mi azonban többnyire nem vagyunk kapcsolatban vele. Túl sok gond és félelem halmozódott fel bennünk, és ezért nem érezzük ezt a csendes teret. De már az is segít másképp élnünk a világban, hogy tudjuk, bennünk van ez a hely.” Erről szól a Csendből bontakozó élet című könyv.

„A reformáció lenyűgöző kulturális hagyomány” – ezzel a gondolattal nyitotta meg Dr. Zsigmond Barna Pál, Újpest társadalmi kapcsolatokért felelős alpolgármestere azt az emlékülést, amelyet a reformáció ötszázadik évfordulója alkalmából szervezett az észak-pesti kerület.

Nem sokat váratott magára, gyorsan megérkezett az ősz! Újra iskola, vége a nyaralásoknak a munkahelyeken és az időjárás is jelzi, hogy a napos meleg időt egyre inkább felváltják az esős, borongós napok. Itt van pár tipp, hogy ne hasson rád ez negatívan!

Gyökössy Endre, református lelkész, pszichológus, nem mellesleg rendkívül termékeny egyházi író és költő, ezeket a gondolatokat írta az evangéliumi boldogmondások (Mt 5, 1-12) margójára.

Ha őszintén állunk Isten előtt, azzal teret engedünk számára, hogy még jobban felfedje magát előttünk.
