A gyerekek sokszor kíváncsiak, és a világra nyitottan minden érdekli őket, így olyan nehéz témákra is rákérdezhetnek, mint az elmúlás. Hogyan lehet a halál témáját úgy eléjük tárni, hogy az ne ijessze meg őket túlságosan? Mosolygó Panni kedves novellájában egy nagymama és unokája szeretetteljes párbeszédje tárul elénk, ami minket is elgondolkodtathat teremtettségünkről.
„Atyám, bocsáss meg nekik, hisz nem tudják, mit tesznek.” (Lk 23,34)
Az emberek többsége jószándékú, de nem tudják, valójában milyen vonatkozásai vannak az életmódjuknak. Mi vajon tisztában vagyunk vele, mit cselekszünk a teremtett világgal, az otthonunkkal? Szembe merünk nézni keresztényként a felelősségünkkel? Ez a könyv felébreszti a lelkiismeretünket, hogy ne maradjunk felszínesek. Evezzünk a mélyre!
Ferenc pápa mindig arra bátorítja a fiatalokat, hogy merjenek kockázatot vállalni. Gondolkodj el rajta – a te életedben ez hogy valósul meg?
„Minden egyes nap hálát adok Neki, mert tényleg csak az Ő kegyelme, hogy most itt lehetek” – mondta Nagy Dina Eliza a Felnézek videójában. A lányt az öngyilkosság széléről, a javítóintézetből és a bűncselekményekből vezette Isten egy új, tiszta életbe.
Talán mindannyiunknak ismerős helyzet, amikor nem töltünk Istennel annyi időt, amennyit szeretnénk, ezután pedig bűntudat gyötör. De ennek nem kell így lennie – Ő nem vádol, hanem tárt karokkal vár vissza!
Egy olvasónk rövid, de annál lényegretörőbb, őszinte verse érkezett a postaládánkba, amely Isten végtelen szeretetéről szól.
Gondolatok vakságról és világosságról – Schindler Zsófia keresztény pszichológus tollából.
„Mert drága vagy a szememben, mert becses vagy nekem és szeretlek.” (43,4) Nehéz leírni az érzést, ami az igét olvasva a szívemben támadt. Talán azt mondanám, hogy bizonyosság, de lehet, hogy ez nem is jó szó rá, nem fejezi ki kellőképpen, amit átéltem.” Olvasónk, Máté Kinga tanúságtételét osztjuk meg veletek.