Évekkel ezelőtt szokásommá vált, hogy a böjtben valami rendkívül fontos dologról mondok le, vagy nagyobb felajánlást teszek. Volt, hogy csak vizet ittam (semmi kávé, semmi alkohol), vagy például nem ettem húst. De idén eszembe jutott valami más.
Kategória
#csakegygondolat
Hogyan tárom Isten elé a kéréseimet, nehézségeimet? Csak felsorolom a szokásos problémákat? Elmormolom a „minimumot”? Vagy talán nem is merek kérni?
Az évszakok körforgása gyönyörű mintája annak, hogyan állandósul a mi életünkben is a változás.
Míg a divatipar arra törekszik, hogy minél többen nézzenek ki ugyanúgy, Isten teljesen egyedi és megismételhetetlen embereket teremtett. Itt az idő, hogy felfedezzük az ebben rejlő lehetőséget!
Fáradt vagy, éhes, minden összejött, és még lökdösnek is a tömegközlekedésen. Mit lehet tenni, ha próbára teszik a békességünket?
Nyugtalan a szívem és türelmetlen vagyok. Várom a változást. Vágyom a változást. Belül izgek-mozgok, de hiába, körülöttem minden mozdulatlan, statikus. Nem az van, amit kigondoltam, ahogy előre elterveztem az életem. És így már a helyemet sem találom.
Csak egy gondolat arról, hogy egy költözés során is rájöhetsz, mennyire változó az élet, de van Valaki, aki örök kísérőnk. Belegondoltál már, mekkora csoda ez?
Petikné Sáfrány Judit gondolatai az üdvösségről. Néha elveszítjük a fókuszt, pedig nem a földi életünk a végállomás.
A környezetünkhöz hasonlóan az imaéletünk is rendszeres „karbantartást igényel”.
Napjaink jó részét azzal töltjük, hogy dolgok után sóvárgunk, miközben nem vesszük észre, hogy mennyi minden megadatott nekünk, ami másoknak nem.