A „szerintem” az egyik legérdekesebb szó, amit ismerek. Ahányan vagyunk, úgy használjuk és ebből annyi kalamajka van, hogy néha én csak kapkodom a fejem.

A „szerintem” az egyik legérdekesebb szó, amit ismerek. Ahányan vagyunk, úgy használjuk és ebből annyi kalamajka van, hogy néha én csak kapkodom a fejem.
Már a második évadnál tart a népszerű tévésorozat, az „Isten belájkolt”. Én már a cím hallatán felkaptam a fejem, hiszen lássuk be, nem szokványos Isten nevét emlegetni a tévében, főleg nem heti rendszerességgel egy sorozat részeként. Kíváncsi lettem, mit takar a cím. Egy újabb szenzációhajhász, kereszténységet lejárató alkotásról van szó, vagy fehér hollóként értéket közvetít?
Lázár János miniszter nyilatkozatának hatására ismét előtérbe került a világnézetileg semleges oktatásról, illetve a különböző világnézetek és az oktatás kapcsolatáról szóló vita. Egy keresztény hír- és blogoldal természetesen üdvözli, ha a keresztény értékek egy társadalomban igazodási pontként szolgálnak, a vita egyik legfontosabb aspektusához azonban szeretnénk hozzászólni.
A világsajtót percek alatt járta be a hír a néhai kommunista diktátor, Fidel Castro haláláról. A kilencven éves kubai politikus halálának margójára sokan írtak a politika nagyágyúi közül nem egyszer megdöbbentő gondolatokat. Van, amit keresztény szemlélettel vissza kell utasítanunk.
A kormányfő bejelentése óta kisebb vita alakult ki a nagypénteki munkaszünettel kapcsolatban. A munkavállalók érdekképviselete is artikulálta saját véleményét, ahogy sokan mások is, akik a termelést, a gazdasági növekedést féltik a szünnaptól – és nem az embert nézik.
Ez a rövid írás amolyan nyílt levél-féle lenne, ha egyáltalán lenne bármennyi esély rá, hogy a címzettje elolvassa valaha. Azért talán mégsem fölösleges megírni, legalább azok kedvéért, akikben hasonló gondolatok fogalmazódnak meg, hátha választ kapnak rájuk.