Ma van a szegények világnapja, a kezdeményezést Ferenc pápa indította el 2017-ben, és emlékeztetett: „Szeressünk, ne szavakkal, hanem tettekkel”. Mi vajon mit teszünk értük?

Ma van a szegények világnapja, a kezdeményezést Ferenc pápa indította el 2017-ben, és emlékeztetett: „Szeressünk, ne szavakkal, hanem tettekkel”. Mi vajon mit teszünk értük?
Az ENSZ egyik új tanulmánya szerint a világon minden kilencedik ember éhezik. Mi pedig mégis elégedetlenek vagyunk az életünkkel.
Megindító és mindnyájunknak tanulságos történet érkezett hozzánk. Isten állandóan tanít bennünket valamire, néha a legváratlanabb helyzetekben, olyan emberek által, akiknek mi szeretnénk adni. Végül mégis mi leszünk többek.
Negyedik éve tartunk cipősdoboz akciót a Csak Egyet Szolgálattal összefogva! Idén az akció különlegessége, hogy nem az intézmény által Budapesten segített gyermekek karácsonyának szebbé tételét tűztük ki célul – mivel már tudjuk, hogy idén ők más felajánlásokon keresztül mind fognak ajándékot kapni – hanem a szolgálattal szoros kapcsolatban működő ózdi misszió látókörében lévőket.
Talán nem tartozik a legismertebb világnapok közé, de ma van a szegénység elleni küzdelem világnapja. Imádkozzunk ma közösen mindazokért, akik szegénységben, nélkülözve élnek világszerte. Vigyük őket az Úr elé azokkal az emberekkel együtt, akik igaz szívvel küzdenek a jólétért, a javak igazságos elosztásáért!
Miért van az, hogy a szegény családok, ahogy megkapják a fizetést, segélyt, vagy bármilyen jövedelmet, rögtön elköltik? Miért van olyan sokuknak hiper-szuper telefonja? Miért? Miért nem osztják be a pénzt?
Ezúttal Ágnes életútját hozzuk elétek, akinek történetét szintén a Csak Egyet Szolgálat által írt Senki Gyermekei c. könyvben is elolvashatjátok. A könyv, és ez az írás is azért született, hogy jobban értsük és lássuk, milyen harcokat vívnak azok, akik a társadalom peremén magukra maradtak.
A teljes kilátástalanságban és reménytelenségben való kitartó küzdelem egy példája Ildikó, akinek történetét a Csak Egyet Szolgálat által írt Senki Gyermekei c. könyvből hoztuk el nektek. A könyv, és ez az írás is azért született, hogy jobban értsük és lássuk, milyen harcokat vívnak azok, akik magukra maradtak. Olvassátok szeretettel és nyitott szívvel!
Év vége felé, amikor elromlik az idő, meg karácsony is közeleg, elárasztják a médiát a hajléktalanokkal foglalkozó anyagok. Különösen így van ez ebben az évben. A közterületek életvitelszerű használatát tiltó új törvényről mindenkinek van véleménye. Már-már úgy tűnik, a hajléktalanok problémáinak mindenki a szakértője. Főleg azok, akik alig ismerik őket.
A vélemények özönében valódi sorsokat, tényeket kínál az a most megjelent kötet, amely huszonhat hajléktalan ember élettörténetét mutatja be, szociográfiai hitelességgel, de olvasmányos módon. Az írások alapját adó interjúkat szociológus készítette, ám a szöveg magán viseli az irodalmi hajlamú társszerzők, szerkesztők keze nyomát is. A rövid szövegek tömörek, de lendületesek, sőt – ha szabad ilyet mondani – a maguk módján szórakoztatóak is. Hiszen gondos nyomozó munka eredményeit rögzítik, a kutatás tárgya pedig a nagy „miért?” — Hogyan lesz valaki hajléktalanná?
Hogy egy kis ízelítőt adjunk a könyvből, megosztunk Veletek egy írást, egy sorsot a huszonhatból.
Gyakran felmerülő kérdés ez. Hogyan van értelme, illetve van-e egyáltalán hosszú távú értelme, eredménye a segítségünknek? Most különösen is aktuális ez a kérdéskör, egyrészt a közbeszédben is előtérbe került az őket érintő új rendeletnek köszönhetően, másrészt a hidegebb évszakok beköszöntése miatt. Reméljük választ találtok néhány kérdésre a témát illetően ebben a cikkben, amely a Csak Egyet Szolgálattal való együttműködés jegyében született.