Ez bonyolult. Egy barátom nemrég megosztott egy cikket a facebook-oldalán, melynek címe: Miért nem veszik komolyan a keresztény fiúk a randizást? Számos hozzászzólás érkezett, támogató, egyetértő választól kezdve a minősítő kritikáig mindenféle. A lényeg, hogy ez bonyolult. A szerző (egy férfi) kritikusan szemléli a keresztény randevúzás kultúráját és azt, ahogy a férfiak egészségtelen tendenciákat táplálnak, amelyek beszivárogtak az egyházba.
Az “igazira” való várással eltöltött idő gyakran vontatott, tele van érzelmi gubancokkal, magánnyal. Pedig nem kell feltétlenül így lennie, van választásod! Leülhetsz és várhatod, hogy a szerelem találjon rád, de aktívan kutathatod is. Panaszkodhatsz, hogy magadon kívül nincs senkid, vagy elkezdhetsz részt venni eseményeken, ahol belebotolhatsz valakibe, aki hasonló érdeklődési körrel bír. Gázolhatsz derékig a szenvedésben és az önsajnálatban, vagy választhatod az örömök keresését, ha már egyszer az élet színpadján állsz.