Talán kicsit nehéz megemésztenünk Jézus szaddúceusokhoz intézett szavait, mikor arról kérdezték, hogy ha egy nőnek hét férje volt itt a földön, akkor odaát a Mennyben melyiknek lesz a felesége, hiszen a válasza szerint az emberek „a feltámadáskor már nem nősülnek és nem mennek férjhez, hanem úgy élnek, mint Isten angyalai” (Mt 22,30). Vajon miért nincs szükség a házasságra a mennyben?
A halál kérdésköre sokszor számít tabutémának társadalmunkban. Sőt, keresztényként is érezhetjük azt, hogy nehéz beszélni róla. Mégis szembesülnünk kell szeretteink elengedésével, ami nehéz, de ahogy a születés, úgy a halál is hozzátartozik életünkhöz. A MiDió oldalon jelent meg egy személyes írás arról, hogy egy anyuka miként tanulta meg kezelni az elmúlást. A cikket most teljes terjedelmében közöljük.
A világon egyetlen olyan dolog van, amiben minden ember egyetért: egyszer meg fogunk halni. És bár napjainkban alig beszélünk érdemben a halálról, mégis az, hogy egy nap véget ér a földi életünk, alapjaiban határozza meg azt, ahogyan a mindennapjainkat éljük. Az élet végessége hatással van az értékrendünkre, a céljainkra, a kapcsolatainkra; arra, hogy mivel töltjük ezt a 70-80-90 évet, ami rendelkezésünkre áll.
